Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben

12. PÉNZÜGYEK Telekadó 391 130 Ft Háziadó 14 394 Ft 40 kr Különböző pótadók 17 827 Ft 40 kr Jövedelemadó 26 205 Ft 27 2

/

4 kr Összesen: 449 557 Ft 57 j, kr Ehhez [jön] Országos alap pótadó 46 066 Ft 48 VA kr Föld-tehermentesítés 288 970 Ft 49 V* kr Mindösszesen: 784 595 Ft 35 :

/

4 kr 13. PÉNZEK, MÉRTÉKEK ÉS SÚLYOK Ebben a megyében csak a törvényesen bevezetett osztrák császári-királyi pénzek, mértékek és súlyok léteznek. 14. IRODALOM ÉS TÉRKÉPÜGY Olyan művek, amelyek Pest-Solt megyét helyrajzi és statisztikai szempontból külön bemutatnák, a megyehatóság tudomása szerint nincsenek. PML IV. 156-b A Kecskeméti Megyefőnökség és Pest-Solt Cs. Kir. Megyehatóság ir. - Megyefőnöki közigazgatási iratok, V. Katonai ügyek, 16/1857. Német nyelvű fogalmazvány. 2. 1857. március 18. Kecskemét város 1857. évi statisztikai leírása

10 1697/1857. - Kecskemét város polgármestere A Cs. Kir. Tekintetes Szolgabírói Hivatalnak - Helyben A nagytekintetü Cs. Kir. Megyehatóságnak folyó évi 1309. szám alatti rendelete alapján a Tekintetes Szolgabíró Úr ez évi 908. számú utasításához képest van szerencsém a kívánt statisztikai adatokat következőkben előterjeszteni. Kecskemét mezőváros fekszik Pest-Solt megyében, melynek székhelye Dunához 6, Tiszához 3, Pesthez 12, Szegedhez szinte 12 mértföldnyire; geográfiai helyzete az éjszaki szélesség 47. s a keleti hosszaság 37. fokozatára esik. A város népességének száma [az] 1850. évben tartott országos népszámlálás eredményéhez képest tészen 31 573 lelket, az idegenek kivételével. Minthogy pedig a városi község környékén kilenc pusztát bír részint örökül, részint zálog, vagy A forrást a mai helyesírási szabályoknak és központozásnak megfeleően tettük közzé. Nem változtattunk a tulajdonnevek írásmódjában, és meghagytuk a korszakra jellemző és a táji jellegzetességeket tükröző kifejezéseket. A rövidítéseket jelölés nélkül feloldottuk.