Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben

A mezőgazdasági termények közül különösen a búza, a kukorica, a burgonya, a bor, a rozs, az árpa, mindenféle gyümölcs, valamint a különféle zöldségek tűnnek ki kiválóságukkal. A föld megművelése érdekében újabban, de különösen 1850 óta, jelentősen fokozták a földek felégetését, és egyre több és több legelőterületet alakítottak át szántóvá. A népesség fő kenyérkereseti ágának, az agrárkultúrának a felemelkedéséhez eddig nem álltak rendelkezésre mezőgazdasági iskolák vagy egyéb nyilvános intézmények, ezért az újabb időkben a cs. kir. kormányszervek kezdeményezésére a megye majdnem minden községében faiskolát hoztak létre a gyümölcstermesztés fejlesztése érdekében, melyek vezetését tapasztalt kertészekre bízták, és most ezek tevékenységétől várják elsődlegesen a mezőgazdaság e fontos ágának a felemelkedését. 3. NÉPESSÉG ÉS LAKHELYEK A lakosság lélekszáma az utolsó népszámlás szerint 1850/1-ben

4 200 992 lélek Ezek közül férfi 95 502 1-18 évesek 42 636 19-25 évesek 10 542 26-40 évesek 21 883 40 felett 20 441 Katonaköteles kort elérők száma évenként átlagosan 2 900 fiatal Békeidőben az évente besorozottak száma 500-600 újonc \ férfi lakosság megoszlása állapot és foglalkozás szerint a következő: 1. Minden vallásfelekezetü pap 180 2. Nemesek, hivatalnokok és honoráciorok 3 147 3. Kézművesek és iparosok 4 158 4. Földművesek, zsellérek és kertészek 33 7 17 5. Különböző foglalkozásúak, napszámosok, hajósok, halászok stb. 20 133 Népsűrűség. Az egész népességből egy négyzetmérfóldre jut átlagosan 2127 lélek. Legnagyobb a népsűrűség a Ceglédi járásban, ahol átlagosan 3250 lélek jut 1 négyzetmérföldre. Legkisebb a népsűrűség a Kiskőrösi főszolgabírói járásban, ahol szintén egy négyzetmérföldre átlagosan 1207 lélek jut. Az 1850. és az 1857. évi népszámlálás adatait vö. DÁNYI Dezső 1993.