Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)

zselléreknek minden évben előrebocsájtandó öszveírása mellett maga a község beszedni és az uradalomnak általadni tartozik. " Csökkentette a helytartótanács a földesurak által megállapított éves bérleti díj összegét is: „Az összes váltsági sommának 7761 f-ra határozásával vezetett számvetés módosíttatván, a község által a földesuraságnak úrbéres tartozásai megváltása és a maradványföldek éves haszonbére fejében fizetendő mennyiség /.../ öszvesen 6341 f", ami 1420 forintos csökkenést jelent. Ennek kapcsán kitér az ítélet arra is, hogy mivel a határ egy részét a község megvette a földesuraitól,

95 és további vásárlások is lehetségesek, „amely arányban a lakosok a község határát megveszik, azon arányban a váltsági mennyiségnek is fogynia kelletik." Végül 3672 forintról 4542 forintra emelte a községnek fizetendő kártalanítási 96 összeget. A per vége A per itt megszakad. Nem azért, mert nem folytatódhatott volna, hanem valószínűleg azért, mert a helytartótanácsi végzés után egyik fél sem várhatott a folytatástól jelentős változást. A helytartótanács ezúttal is megadta a folytatás lehetőségét, minthogy így zárult: „A kérdésben lévő váltsági szerződést / ...í a folytatandó perben a községtől időközben ide terjesztett /.../ irományokkal együtt tárgyalják meg, és az úriszéki elítélés és a törvényszéki ellátás után a szokott feljebbvitel útján ide felterjesztessék. " A per 1857-ig szünetelt. Ekkor a város tanácsa döntött a folytatása mellett, az úrbéri viszonyok végleges rendezése érdekében. Az elhatározást rögzítő jegyzőkönyv szerint: „Miután Dpataj városának a volt földesuraságai ellen folytatott úrbéri pere a már elintézett némely kérdésekben mindekkoráig végrehajtva nincsen, néhány pontokra nézve pedig megtárgyalva sem volt, az úrbéri viszonyok tisztába hozatalát pedig a törvény záros határidő alatt elintéztetni rendelné, határoztál ott: hogy a régi úrbéri per folyamatba tétetvén nemcsak a már hozott ítéleteknek mostani körülményekhez alkalmazott végrehajtása kéressék, hanem ezzel kapcsolatban a még elintézetlen úrbéri kérdések is rendes pör útján tárgyaltassanak és az úrbéri törvényszék útján eldönteni kéressenek. "

9? A régi kérdések annyira elintézetlenek voltak, hogy a város nem kapta meg a földesuraitól a helytartótanács által megítélt 4542 forint kártérítést sem, amint az az elintézendőket felsoroló jegyzőkönyvből egyértelműen kiderül.

98 A per végül 1877-ben egyezséggel fejeződött be. Az egyezségi jegyzőkönyv szerint „az úrbéri kérdés kiterjed a legelő elkülönítésére és az abból a báró Rudnyánszky családnak jutandó birtokra, úgy a censualis vagy remanentialis földek örökváltságára ". Pataj kilencezer forintot fizetett a földesurainak, akik a pénz átvétele után kinyilatkoztatták, hogy „az 1795. évi december 9-én kezdett dunapataji úrbéri pert a maguk részéről ezennel megszüntetik, lemondanak minden haszonvételükről, melyeket regalejövedelem, szőlődézsma-váltság, censualis vagy maradékföldek haszonbére fejében 1848 május l'

0

' fogva követelhetnének, de sőt örökösen el95 1840-ben a terület fele már a városé volt. - BKMÖL V. 320/a Úrbéri per iratai 1840. június 11. 96 BKMÖL V. 320/a Úrbéri per iratai 1841. 27 995/1841. sz. httanácsi ítélet, kelt 1841. szeptember 6án 97 Uo. 1857. Az 1857. április 20-i tanácsülési jegyzőkönyv fogalmazványa 98 Uo. az 1857. július 22-i választmányi ülés jegyzőkönyvének 2. pontja