Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)

4) Az újabb egyezség vagy rendezési okirat elkészültéig és annak felsőbb helyen történő jóváhagyásáig a Rudnyánszky-féle szerződés szerint tartozik fizetni a város.

26 Mindezeket helybenhagyta a helytartótanács is,

27 így - másfél év után ismét - a dolog gyakorlati megvalósítása lett volna soron. A megyei küldöttség feladatul kapta a megyei törvényszéktől, hogy hívja össze a földesurakat, és iparkodjék az ügyet barátságosan elintézni. A küldöttség azt jelentette, hogy Zádor puszta kivételével

28 érvényt szerzett a Rudnyánszky-féle szerződésnek, és megállapította a városnak visszatérítendő, illetve később adóba betudható összeget. Barátságos egyezséget azonban nem tudott létrehozni, meglátása szerint főleg azért nem, mert a határ még nincs felmérve, és így az adózási kulcs még nem ismert. A megyei közgyűlés elfogadta a bizottsági jelentést. Tudomásul vette, hogy a földesurak Zádort nem adják vissza a városnak, hanem pénzbeli kárpótlást ígérnek helyette. A küldöttség folytatta az egyeztetést, eredményt azonban ez alkalommal sem ért el, sőt tovább bonyolódott a helyzet. A földesurak ugyanis a helytartótanácshoz fordultak azért, hogy a határt a negyedik osztályból sorolják át a második osztályba. Emellett újabb kérelmet nyújtottak be a királyhoz, amelyben azt kérték, hogy az 1794-es szerződés érvénybe léphessen addig, amíg az úrbér behozatala meg nem történik.

29 A földesúri beadvány szövegét nem ismerjük, csak a város által rá adott válaszból lehet következtetni a tartalmára. A kérelem legfontosabb pontjai a következők lehettek: 1) Kaphassanak engedélyt a Rudnyánszky-féle szerződés megváltoztatására, mert a cenzus mindössze 2000 forint, ugyanakkor a lakosok rendelkezésére álló terület a puszták odacsatolása miatt nagy, és a lakosság létszáma is jelentősen megnőtt az 1745-ös állapothoz képest. Erre a felvetésre azt felelte a város, hogy a ^contractus hiányosan van felvéve, mert vagyon még ahhoz másik contractus is, mely 300 forintokról szól, és amelyet a város a m/é/l/tósá/gos uraságnak a Rudnyánszkyanus contractusban kitétetett száz baglya szénának öszvetakarítása és száz öl fának megvágása helyett fizetett, s ugyanazon contractusban vágynak még culinarék is, amelyek illendő árban felvétetvén az azokhoz megkívántató edényekkel és a helyre való szállításra szükséges költséggel, megérnek legalábbis 700 /\[henes] forintokat, és e szerént már lészen az egész census 3000 Rhenes] forint. Hátha még felvesszük azokat a forspontozásokat, amelyeket a város azon Rudnyánszkyanus contractus alkalmatosságával annak minden említésén s követelésén kívül tett, ti. Bécsbe, Mária Czelbe, Fejér Templomhoz, Nagy Váradra, Szála, Vas, Heves vármegyékbe több ízben a város drága lovainak és azok szerszámainak destructiojával, - ha az is calculusra vétetne, nem kis summa lenne belőle. BKMÖL V. 320/a Úrbéri per iratai 1798. A vármegyei polgári törvényszék 1798. március 6-i határozata Uo. 10 398/1798. sz. httanácsi leirat Zádort évi 2000 forintért bérelték a patajiak a földesuraktól. A Rudnyánszky-féle szerződés erre vonatkozó pontja a következő: „Zádori puszta ekkoráig sem lévén foglalva pataji földhöz, azért azt ennekutána sem mint oda tartozandót /.../kétezer forintbeli censusban bírni fogják. " BKMÖL V. 320/a Úrbéri per iratai 1798., 2541/1798. sz. vármegyei közgyűlési határozat és 1857. Répánszky-féle pertörténet 4-5. p.