Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között

mított. Vácon külön dobos tette közhírré a rendeleteket. A darabontok eredetileg rendőri szolgálatot láttak el, de a XIX. század elejétől közreműködtek a kvártélyozásnál és az adóbehajtásnál is.

259 Az éjjeli felvigyázást a bakterek végezték.

260 Cegléden 1827-ben állítottak fel két toronystrázsát akinek feladatuk, az „éjjel és nappal rendes felvigyázás, hajnali s estvéli harangozás" volt.

261 A nagyobb lakosságú és területű mezővárosok területét felosztották városonként és koronként változó (öttől húszig terjedő) számú tizedre (kerületre). Tizedenként vagy választott, vagy kijelölt utcabíró (tizedes, decurio) ügyelt a rendre. Feladatuk volt a „betyárkodó, minden tzél és élelem módja nélkül semmivel nem bírókat.. .szorgosan feljegyezni és azoknak a neveit az elöljáróságnak beadni, hogy eszerént szolgálatra szoríttassanak".

262 Továbbá kötelességük volt a munkára rendeléskor, quártélyozáskor „igaz sort tartani", sőt éjjeli őrséget is adtak a strázsákkal együtt. Kecskeméten a tizedesek határozták meg, hogy a járomszám után ki mennyi ökörrel, lóval és mikor álljon elő. 1839-ben kiadott szabályozás szerint mindenkit előre értesíteni kellett, hogy 24 órán belül fuvarba fog állni. A tizedesek szedték be a közmunkát megváltóktól a pénzt, amelyet a pénztár felé továbbítottak, akinek munkáját általában a tanács egy-két tagja ellenőrizte. Vácon a hadnagyi, kapitányi tisztség a XVIII. század derekén alakult ki.

263 Korábban a közrend felügyeletét az albírák végezték, majd a 12 belső tanácsos egyike volt megbízva, aki a fertálymesterek és a tizedesek közreműködésével végezte feladatát. Rajtuk kívül kapusok, hajdúk, őrök és piacbiztos feladata volt a közrend, a tűzbiztonság őrzése. A pusztázó hadnagyok (ductor) télen a benti kertekben, nyáron pedig az egész határban tartottak „szemes vigyázatot", de emellett küldönci szolgálatot is elláttak.

264 Cegléden a XVIII. század végén még csak egy hadnagy működött, de az 1800-as évek elején - elsősorban a tanyák megszaporodása miatt - számuk négyre emelkedett.

265 Közülük kettő külső, vagy más néven pusztázó, kettő belső, más néven forspont hadnagy volt. Az 1840/9. törvény szerint a mezővárosokban megszervezték a kapitányi hivatalt, a városon belüli és a kívüli területen a rendőri feladatok irányítására. A rendőrkapitányt a főbíró jelölése alapján három tanácsbeli közül választották. Ráckevén 1844-től a tanács, a hatvanosok és a köznép bevonásával tartott „közgyűléseken" ö elnökölt, valamint kezelte a beneficiális pénztárat.

266 Vácon a XVIII. században a városnegyedek megbízottai voltak a fertálymesterek, akiknek alárendeltségében működtek a tizedesek.

2 7 Ők intézték a beszállásolást, ellenőrizték a köztisztaságot és kölcsönös tájékoztatást végeztek. Évente választott csőszök, őrök, kerülők vigyázták a termést. A legelőkelőbbnek a szőlőcsőszök és az erdőcsőszök számítottak. Utánuk következtek a mezei és kerti csőszök, söt II. József korától megjelent az eperfák gondviselője is. PML NKO, CMTTan. ül. jkv. 1813. október 29. PML NKO, CMT Tan. ül. jkv. 1813. október 29. PML NKO, CMT Tan. ül. jkv. 1809. február 3. PML NKO, CMTTan. ül. jkv. 1827. október 28. PML NKO, CMT Tan. Ul. jkv. 1809. október 15.. SZABÓ Attila 1992/11. 14. SÁPI Vilmos 1983. 224-225. BÁRTH János 1984. 181. PML NKO, CMTTan. Ul. jkv. 1781. november L, 1806. november 1., 1820. november 24. PML, RMTTan. ül. jkv. 1843. november 1. SÁPI Vilmos 1983.217.