Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között

tődött. A lopásban talált szoptatós anyát nem tették árestomba, de kiköttették, a lopott portékával a feje fölött, és úgy mértek rá 30 korbácsot.

190 Magánszemélyek közti apróbb pénzbeli tartozások vitájában szintén a város mondott ítéletet. A „kurta korcsma" tartásáért rendszerint büntetéspénzt szedtek, de 1756-ban Kecskeméten a legalább nyolc ízben ilyen bűnben talált Szentkirályi Jánosné esetében a magisztrátus kilátásba helyezte a legközelebbi esetre a házának „elvonatását".

191 A településeken gyakran végigsöprő tüzesetek elhárítása miatt tilalmazták a házak közti tüzek gyújtását, a pipázást. Ha szándékos gyújtogatás tapasztaltatott - az ügy súlyára nézve - az úriszékre került a vizsgálat, ahol adott esetben kegyetlen tortúrának is alávetették a vádlottat, mint Kecskeméten 1736-ban.

1 2 Nagykőrösön az 1747. évi statútum szerint az „ártalmas helyen való dohányzás" büntetése 50 pálca volt.

193 Ha a magisztrátus érdeke úgy kívánta, akkor lényegesen enyhítettek az elítélt büntetésén. Az 1822. évi vizsgálat szerint Kecskeméten az úriszék által egyévi fogságra és száz pálcára ítélt Nagy István „gonosz tévő" embert egyes szenátorok a gazdasági hivatal kérésre kivitték Pusztaszerre, mivel a gulya megzavarodott.

194 Vácon 1781-ben egy legényt 30 pálcára ítéltek káromkodásért, de tekintettel, hogy ez az első büntetése és az apja már elverte érte, aki nem utolsósorban a külső tanács egyik tekintélyes tagja volt, a büntetés mértékét 15 botra szállították le, és azt is nem nyilvánosan, hanem a kihallgató szobában kellett elszenvednie. A városi urak ellen nem, viszont a szolgák (strázsák, darabontok, hadnagyok) esetében is gyakran alkalmaztak testi büntetést hanyagságuk, vagy visszaélésük miatt. A tisztviselők ellen pénzbüntetést foganatosítottak, súlyosabb esetben elbocsátották őket, mint Cegléden a tanács 1821-ben megvonta a fizetést Schwager Antal orvostól, mivel nyilvánosan szidalmazta a főbírót.

195 Vácon a hanyagságon ért bakteri 24 pálcával büntette a tanács.

1

'

6 Ha az otthon tartózkodó szabadságos katona követett el bűncselekményt, azt rögtön visszaküldték csapatához, azzal a büntetéssel, hogy „soha többé haza ne térhessen".

197 V. A külső tanács A XVIII. század közepétől a felduzzadt mezővárosi lakosság ügyeit a magisztrátusok már nem voltak képesek átlátni, ezért electusoknak (választottaknak) nevezett hivatalviselőket vontak be a kormányzásba. Erre a lakosság részéről is jelentkezett igény, valamint az országos kormányszervektől is többször érkezett utasítás, melynek nyomán a mezővárosok belső tanácsai sorra megalakították a köznép képviselőiből - kezdetben 24-40, később 60 tagú külső tanácsot, más elnevezésekkel nagytanácsot, communitast, községet, választott lakosok vagy közönség gyűlését, hatvanas tanácsot. Nagykörösön 1835-ben a belső tanács úgy nyilatkozott a két taKISFALUDY Katalin 1992. 53-54. KISFALUDY Katalin 1992. 55. KISFALUDY Katalin 1992. 55. GALGÓCZY Károly 1896. 189. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1994. 172. PML NKO, CMTTan. Ul. jkv. 1821. október7. SÁPI Vilmos 1983. 233. PML NKO, CMTTan. ül. jkv. 1817. november 14., 1811. október 25., 1816. július 1., 1822. január 15.