Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÁLMÁNY BÉLA Kossuth Lajos a rendi diéták követe (1825-1848)

Kossuth, mint távollevő főrendek követe az 1825/27. és az 1832/36. évi diétákon Kossuth Lajos a rendi világ hivatalos nomenklatúrája szerint 1848 tavaszáig pesti prókátor volt és Pest-Pilis-Solt egyesült vármegye táblabírája. Ügyvédi esküjét Pesten a személynök előtt 1823. szeptember 23-án kiváló (praeclaro) eredménnyel tette le.

5 Miután Zemplén vármegye nemesi közgyűlése igazolta oklevelét, 1824 és 1832 között Sátoraljaújhelyen ügyvédkedett. Pesten 1840 nyarától, a börtönből való kiszabadulása után nyitott ügyvédi irodát, amely 1842-1844-ben a Szép utcai László-házban, 1846-ban az Újvilág utcai Ilkey-házban, 1847-ben pedig a TrattnerKárolyi-házban működött. A Polgárkönyv szerint 1848-ig Pest város polgárjogát nem nyerte el. Pest-Pilis-Solt vármegye nemessége testületébe adományként ráírt kicsiny tinnyei birtoka földesuraként vették fel. Politikai tevékenységét így nem Pest városa vezető testületeiben, hanem Pest vármegye grémiumában fejtette ki.

6 A jogakadémiai tanulmányaikat befejezett fiatal ügyvédjelölteknek a vizsgakövetelmények szerint szigorlataik letétele előtt felesküdött jegyzőként (juratus Tabulae Regii nótárius) joggyakorlatot kellett folytatniuk a pesti Királyi Táblánál valamint patvaristaként a vármegyék és bíróságok vezető tisztviselői mellett ismerték meg a hivatali munkát.

7 Minthogy az ország legfőbb ítélőszéke magas rangú bírái a rendi diétákon teljes jogú - székkel és szóval bíró (cum sede et voce) - tagjai voltak az alsótáblának, a juratusok is mellettük végezték jegyzői tevékenységüket. 1812 és 1825 között az abszolutista uralkodó, I. Ferenc az alkotmány ellenére nem hívta össze a rendeket, így Kossuthnak nem volt lehetősége jurátus évében, 182223-ban diétái gyakorlatot folytatni, de szükségét érezhette ennek, ezért az 1825. szeptember 11-ére összehívott országgyűlésen mint fiatal ügyvéd „absentium ablegatus" minőségben - azaz távol levő főrendek képviselőjeként - jelent meg. Két zempléni mágnás özvegye, br. Révay Ferencné br. Révay Anna és Szent-Ivány Jánosné gr. Pongrácz Borbála bízta meg, hogy képviselje családját. A főnemes asszonyok „mater familias" minőségükben kiskorú gyermekeik családfői voltak, de nőként nem kapcsolódhattak be a politikába. A távollevő mágnások többsége férfi - egyházi vagy világi főrend - aki katonai szolgálata, külföldi követsége, idős kora, rossz egészségi állapota miatt nem tudott személyesen megjelenni Pozsonyban. Megbízottaik nem a főrendek között, hanem az alsótábl^n és annak országos illetve kerületi ülésein vehettek részt. A ház szokása hallgatást parancsolt rájuk, így felszólalóként nem vettek részt a vitákban, illetve nagyon ritkán kértek szót - pedig az alsótábla legnépesebb csoportját alkották, így az 1825/27. országgyűlésen is 299 Jelen nem levők követe" vett részt. Az 1825/27. évi országgyűlés alsótáblája országos üléseinek naplói szerint Kossuth nem szólalt fel. A kerületi ülésekről hivatalos napló közismereten nem készült, de két korabeli magán jellegű napló, Guzmics Izidor pannonhalmi bencés tanár és Tar Gáspár máramarosi tb. jegyző - mindketten követek melletti írnokok - jó és 5 OL 078 Prot, neo-cens. adv. 1823. 6 1848/49. ogy. aim. 464., KALEND. 1842., 1844., 1846., 1847. 7 Kossuth, miután Sárospatakon, 1820-ban befejezte jogi tanulmányait, Eperjesen, a Tiszáninneni Kerületi Táblán Kardos Sámuel ügyvéd mellett gyakorolt egy évig. Miután 1821 végén felesküdött táblai jegyző lett a pesti Királyi Táblán, br. Vécsey Miklós hétszemélynök lett a vezeöje, illetve Horváth Tamás előadó ülnök mellett dolgozott másfél évig mint irodai kiadó. OL 081 Ügyvédvizsg. ir. 1823.