Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ A Bács-Kiskun Megyei Levéltár évkönyvében immár hosszú ideje témájuk, személyük, tevékenységük által a térséghez kötődő szerzők legjobb írásait adja közre. Bár az évkönyv tanulmánykötet jellegében semmiféle változás nem következett be, most az előző évektől némileg mégis eltérő szerkezetű, tartalmú kötetet tart kezében az olvasó. 2000-ben rendezte meg az intézmény első ízben a Magyar Tudomány Napjához kapcsolódóan - immár rendszeresnek tekinthető - őszi konferenciáját, amelyet minden évben más-más témakörben szervez. A tudományos tanácskozásokon elhangzott előadások a választott téma különböző szempontú megközelítése révén az adott történeti problémát írták le, ugyanakkor ez a sokszempontúság nemcsak érdekessé, de koherenssé is tette az elhangzottakat. Ez késztette arra az intézményt, hogy az előadásokat tanulmányként is kérje a szerzőktől. így jelen kötetünkben helytörténeti tanulmányok és forrásközlések mellett az elmúlt két év konferenciájának „anyaga" is megjelentetésre kerül. Mint arról maga az olvasó is meggyőződhet, a két tematikus „blokk" is kiegészíti egymást, hisz míg a tanulmányok egy része a történelemformáló személyiség problematikájával foglalkozik, addig másik része a 2002-es évforduló kapcsán Kossuth személyiségének, tevékenységének, a régióhoz kötődő, kevésbé ismert momentumait igyekszik föltárni. A XX. század végéhez közeledve meginogtak a nagy történeti események hagyományos megítélési szempontjai. Felerősödött a személy, a személyiség, a hétköznapi ember felé fordulás. Az elmúlt évtizedben - látható módon - megszaporodtak a biográfiák, úgy a hazai, mint az egyetemes történelem „nagyjairól", amelyekben a történetírás imént említett megváltozott szemlélete már tettenérhető. A nagy, hosszú időintervallumot átfogó struktúrák tanulmányozása, a szükségszerűséget és kollektivitást hangsúlyozó szemlélet helyett előtérbe került a pillanatnyi esemény, a problémák vizsgálata, az egyén középpontba állítása. Ennek jele „a biográfia műfajának újból felfedezett méltósága". Ugyanakkor érdékes és elgondolkoztató, hogyha az olvasó belelapoz ezekbe a kötetekbe, a szerzők többsége már a választott alcímben, de az előszóban biztosan jelzi munkája önként vállalt, illetve a körülmények által rákényszerített korlátait, azaz a szerző védekezését: senki se kérje számon rajta a teljességet, a személy cselekedeteinek, illetve mozgatóinak, motivációinak teljes kifejtését. Mint ahogyan minden évforduló, így a Kossuth-évforduló ünneplése is csábított a sztereotipizáltra, a hagyományosra, holott éppen ezek az alkalmak teremtenek lehetőséget arra, hogy a készen kapott ismeretekben kételkedjünk, vagy fölfedezzük történelmi ismereteink fehér foltjait. Ez utóbbi lehetőséget kívánta kihasználni az intézmény, amikor Kossuth kapcsán a kevésbé ismert momentumok feltárására kérte a szerzőket. A kötetet azzal a reménnyel adjuk közre, hogy a leendő konferenciák témái, az ott elhangzó előadások újszerűsége a későbbiekben is „ kikövetelik" megjelentetésüket. (Szerk.) Kecskemét, 2003. január