Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - PINTÉR ILONA Pataj vásári pere (1810-1838)

illető jussoknak

14 neveztetnek, és a törvény által jobbágyságnak azokban való részesüléstől teljes kirekesztésével egyedül uraságoknak tulajdoníttatnak)."

15 A Rudnyánszky-féle szerződés jogilag 1810-ig érvényben maradt. Közben azonban 1794 elején a földesurak új szerződést akartak ráerőltetni a városra. E szerint a szerződés szerint a városnak évi 6550 Ft-ot kellett volna fizetnie a korábbi 2000 Ft évi díj helyett. A növekedés legfőképpen abból adódik, hogy magáért a földhasználatért 2310 Ft-ot kértek a földesurak, emellett behozták az ún. füstpénzt ami 696 Ft-ot tett ki -, meg kellett váltani a robotot - ez maga 2088 Ft volt -, és pénzre számították át a naturálékat,

16 amelyek megváltási összege 561 Ft-ra ment.

17 A város a vármegyénél megtámadta a szerződést, aminek következtében a földesurak új szerződést alkottak, amelyben enyhítettek a terheken. Ennek az újabb, 1794. szeptember 30-án kelt szerződésnek az értelmében a földesurak 4500 Ft-ban határozták meg a járandóságukat. A csökkenés döntően abból adódik, hogy a földhasználatért a korábbi 2310 Ft helyett 731 Ft-ot kértek, a naturálékat pedig nem pénzben, hanem továbbra is természetben kérték beszolgáltatni.

18 A város azonban ezt sem tartotta elfogadhatónak, hiszen még ez is a duplája volt az örökösnek tekintett Rudnyánszky-féle szerződés szerinti összegnek. Mivel egyik fél sem engedett, kezdetét vette a város több évtizeden át tartó úrbéri pere. Ennek egyik nagyon lényeges mozzanata volt az 1810. évi 2399. számú királyi leirat, amely szerint az urbariáléktól el kell választani a regálékat, és az utóbbiakkal a földesurak szabadon rendelkezhetnek.

19 Ezzel egy újabb vita keletkezett a földesurak és a város között, amelynek az egyik alapkérdése az országos vásárok haszna volt. Patajnak ekkoráig már öt országos vásár tartására volt jogosítványa. A III. Károly király által 1725. október 2-án kiadott első vásári oklevélben Pataj Zsuzsanna, Bertalan és Miklós napi vásár tartására kapott jogot. II. Józseftől az 1780. december 9-én kelt oklevélben egy újabb, május 3-án tartandó vásárt kapott a város, valamint engedélyt arra, hogy a korábban meglévők közül kettőt áthelyezhessen: az augusztus 24-i, Bertalan napi vásárt augusztus 4-re, Oszvald napjára, a december 6-i, Miklós napit pedig december 13-ra, Luca napjára. I. Ferenc király 1795. január 22-én kiadott oklevele értelmében újabb változás történt: augusztus 4-e helyett június 29-e (Oszvald helyett Péter-Pál napja) lett a másodikként kapott vásár napja, valamint május 3-a helyett április 15-e a negyedik vásáré, és kapott a város egy ötödik vásárt október 4-re, Ferenc napjára.

20 A várost igen érzékenyen érintette a regálejogok elkülönítését kimondó rendelkezés. Leginkább attól féltek, hogy a regálék idegen kézbe kerülnek, és a bérlő felborítja a város életének száz éve megszokott rendjét. Ezért mindenáron arra töre14 jogoknak 15 BKMÖL V. 320/a Okmánytár, 1745. - Az idézeteket szöveghíven közöljük, ez alól csak a személynevek, a földrajzi nevek, a dátum és az idegen szavak jelentenek kivételt, amelyek eredeti írásmódját megőriztük. Az idegen szavak és kifejezések magyar megfelelőit az első előforduláskor jegyzetben adjuk meg, az ismételt előfordulások feloldásához a tanulmány végén található szójegyzék ad segítséget. A szövegben lévő rövidítéseket az eredetileg kihagyott betűket zárójelbe téve oldottuk fel. 16 természetbeni szolgáltatásokat - ebbe a körbe tartozott a vaj, a baromfi, a tojás, a méz, a zöldség, a gyümölcs, a hal és a faggyú. 17 Uo. Úrbéri per iratai, Perkötet 276-294. 18 Uo. Okmánytár, 1794. 19 Uo. Vásári per iratai, 1810. 20 Az eredeti vásári privilégiumok nincsenek meg, hiteles másolataik azonban több példányban is rendelkezésre állnak a vásári per anyagában, így pl. a város felperesi keresetlevelének 1-3. számú mellékleteként.