Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - PINTÉR ILONA Pataj vásári pere (1810-1838)

Pataj vásári pere (1810-1838) Pataj - a hódoltság korából csekély számban megmaradt források szerint - már a XV. század elején oppidum

1 volt. Rangját valószínűleg Zsigmond királytól nyerte 1409-ben. 1435-ben, 1449-ben és 1539-ben újabb kiváltságlevelek születtek a javára, mindezek azonban a XVI. században folyó harcok során elvesztek. II. Ferdinánd 1627-ben megújította az addig megszerzett kiváltságokat, de ez az oklevél is megsemmisült a török uralom idején, lényegében a városiak hibájából. Úgy igyekeztek ugyanis elrejteni a fontos iratokat és tárgyakat az ellenség elől, hogy elásták őket, de .mivel nem volt megfelelő a csomagolásuk, tönkrementek a föld alatt. A levéltár föld alá nem mentett része a kivonuló török csapatok által elkövetett gyújtogatás során semmisült meg a XVII. század végén.

2 A város első ismert földesura az I. Ferdinánd király által 1561-ben megújított adománylevél

3 szerint a Paksi család.

4 A családi birtok Tolna, Fejér és Solt vármegyei terüleket foglalt magában. Az uradalom a török kiűzése után a kincstár tulajdonába került, onnan vásárolta vissza a család 1703-ban. Az, hogy pontosan miért került ki a család tulajdonából, nem egyértelmű. Oka lehet az, hogy a XVII. század végén Paksi Lászlóval kihalt a család férfiága, de az is, hogy a birtok hódoltsági területre esett. A visszavásárlásban érdekelt családtagok az 1608-ban szabolcsi alispánként ismert Paksi Miklóstól származnak. Jármy Ferenc, Jármy András és László örökösei, Nyakas György, Daróczy István, valamint valószínűleg Paksi Judit (férjezett Becsky Györgyné) és Paksi Klára (férjezett Holló Zsigmondné) váltotta meg az uradalmat a kincstártól, összesen 32 ezer ft-ért. A családtagok többségének azonban nem volt pénze, ezért a teljes összeget a Paksi János ágából származó Daróczy István tette le. Az ő ágára kb. tizenötezer ft esett, a Sára- és Kata-ágiakra tizenhétezer. Az utóbbiak azzal a feltétellel kapták a kölcsönt Daróczy Istvántól, hogy ha két év múlva nem tudják visszafizetni, akkor a birtokrészük az övé és utódaié lesz.

5 A későbbi adatok arra vallanak, hogy az adósok nem tudták megadni a kölcsönt. Az 1790-es években mindenesetre Pataj négyötödével Daróczy István unokái, Száraz Julianna és Száraz Erzsébet rendelkeztek, a Paksi család többi ágáról származók csak a maradék egyötödön osztoztak.

6 1 mezőváros 2 Pest-Solt megye 1860. évi település-statisztikai leírása. Pest Megyei Levéltár, Bp. 2000. 124-125. 3 BKMÖL V. 320/a Dunapataj mezőváros feudális kori iratai (a továbbiakban: BKMÖL V. 320/a) Okmánytár, 1561. (másolat) 4 A családnév Pákosi, Pakos, Paxi és Paksy változatban is ismert. 5 BKMÖL V. 320/a Úrbéri per iratai, Processus urbarialis oppidanorum Patajensium contra et adversus dominium terrestrale penes assistentiam físci magistratualis, anno 1795 die 9

a mensis Xbris coram sede dominali incaminatus (a továbbiakban: Perkötet) 499-508. 6 Uo. Tanácsi levelek és intézkedések, 1791. április 10-i és 1792. október 20-i feljegyzés. - Daróczy István és Sokoray Erzsébet örököse Daróczy Katrina, akinek a férje Száraz György. Az ő vagyonukat két leányuk, Julianna és Erzsébet örökölte. Száraz Julianna, aki báró Rudnyánszky József felesége lett, hosszú életet élt. 1818 novemberében halt meg, addig ő bírta Pataj kétötödét. Igen sok örökös maradt utána: 13 gyermeke született, akik közül 8 megérte a felnőttkort és utódokat is nemzett. Száraz Erzsébet, aki szintén kétötöd részt örökölt Patajból, 1782-ben halt meg. Ketten örököltek utána: Rosti Pálné, született Nedeczky Anna és Mondbach Ferencné, született Mayer Franciska. A fennmaradó egyötöd részen osztoztak a Paksiak többi ágából való leszármazottak: a Cseh, Kornis, Egerer, Tahy, Kiss és Csik családtagok.