Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET Kossuth Lajos kapcsolatai és emléke a Jászkun Kerületben

zökönyveiből is mindazt, ami Kossuth nevére emlékeztetett. Az igyekezet visszájára fordult, Kossuth neve még mélyebben bevésődött a lelkekbe, s amíg élt az emberek az eleven kapcsolat megteremtésére is minden alkalmat megragadtak. 1867-ben a jászok ismét tanújelét adták Kossuth iránti tiszteletüknek, s a jászladányi választókörzetbe Kossuthot kérték fel, hogy az országgyűlésen képviselőjük legyen. A jászladányi választókerületbe Jászladányon kívül Jászkisér, Jászalsószentgyörgy, Túrkeve és Kunszentmárton tartozott. 1867. július 26-án 478 aláírással levelet írtak Kossuthnak Turinba, vállalná el a választókerület képviselőségét. A kérés nem volt egyedülálló, más körzetek is szerették volna képviselőjüknek tudni Kossuthot, de ő nem fogadta el a felkéréseket. Az elutasítás okait a jászladányiaknak írt 1867. augusztus 5-én kelt válaszában fejti ki. A hosszú levélből csupán néhány mondatot idézünk a politikai helyzet és Kossuth nézeteinek szemléltetésére: „Felszólítanak önök, vessek fátyolt a múltra, s győzzem le a múltnak keserűségéből merített fájdalmat. Fátyolt vetni személyes bántalmakra lehet, sőt midőn a haza érdeke kívánja, kötelesség is. De komoly meggyőződéssel vallott elvekre fátyolt vetni nem szabad... " Nem rejti, sőt részletesen kifejti, mire nem akar, nem tud, nem lehet fátyolt vetni. „Nemzet vagyunk - írja - s jogunk is erőnk is van, hogy ne engedjük magunkat tartománnyá süllyeszteni... én elveimmel e téren állok. "

1S A következő évben a Jászkun Kerület székvárosa díszpolgárává választotta Kossuthot. Az elveit fel nem adó Turini remete felé az ország és a Jászkunság többi településéről is árad a szeretet. Egyletek tesznek hitet mellette azzal, hogy tagjaik közé fogadják. A Kiskunságban tiszteletbeli taggá választotta Kiskunlacházán a Demokrata Kör, Kiskunhalason a Polgári Olvasókör, Kunszentmiklóson az Olvasó Egylet. Kossuth nem győzött mindenkinek külön-külön válaszolni, ezért 1868. december 24-én nyílt levélben köszönte meg a megtiszteltetést. Ebben a levélben is a már ismert elveit hangoztatja. Tudjuk élete végéig tántoríthatatlan maradt, s a kiegyezést a magyar függetlenség feladásának tartotta, elfogadni nem tudta. Gyötrődik és szenved, de ő nem alkudhat. „Nagyon sóvárgom hazámat viszont láthatni, de csak független vagy függetlenség felé törő magyar hazát szabad viszont látnom, az állami jogállásáról lemondó Magyarországot nem. "

16 Kossuthot később számtalan magyar város választotta polgárai sorába. Az 1879. évi 50. tc. az ún. honosítási törvény hatálybalépése után 1890. jan. 8-án Kossuth Lajos elveszítette volna magyar állampolgárságát, s hontalanná vált volna. A törvénycikk elleni tiltakozásul Kiskunfélegyháza 1886-ban felhívást intézett Magyarország összes rendezett tanácsú városához, kövessék a félegyházi példát és válaszszák díszpolgárrá Kossuth Lajost. A felhívás nyitott fülekre talált s valóságos díszpolgárrá választási hullám söpört végig az országon. Félegyházáról népes küldöttség készült Turinba, hogy ott adja át az oklevelet. A betegeskedő Kossuth kérésére mégis 1886. december 5-én Kiskunfélegyháza ünnepélyes keretek között tartott rendkívüli közgyűlésén, Helfy Ignác vette át, s vitte Turinba. A félegyházi díszpolgárságot Kossuth terjedelmes, négy oldalas, sajátkezüleg írott levélben köszönte meg. A levél 1887. április 27-én jutott el Kiskunfélegyháza polgármesteréhez. A közvetítést végző Helfy Ignác megírta, hogy a bámulatosan 15 KAPOSVÁRI Gyula, 1996. 314-315. 16 Kossuth Lajos két levele, felelet sokaknak. 1869. 1.