Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - HEGEDŰS ANTAL Kossuth Lajos megnyilatkozásai 1848/49-ben a délmagyarországi lázadás kapcsán

III „A KIJÓZANODÁS ÚTJÁN" A szabadságharc leverése után Kossuth Lajos emigrációba vonult és haláláig, 45 esztendőn keresztül ette a hontalanság keserű kenyerét.

30 Ez az ember, a szabadságharc vezetőjeként és az események irányítójaként, országjáró körútjai során sohasem járt a nemzetiségek lakta területeken. A Délvidéken sem járt - Szeged volt az ország legdélibb része, ahol megfordult. így aztán nem csoda, hogy az ország integritásának dogmáján túlmenően az Alföld, a Mátra, a Bakony vidékének magyarsága inspirálta, hogy egy tapodtat se engedjen a nem magyar ajkúak követelésének.

31 Törökországban, Angliában, Amerikában, végül Olaszországban megismerkedhetett az akkor ismert világ minden politikai rendszerével és lehetősége nyílt arra, hogy végiggondolja a magyar szabadságharcnak a nemzetiségekkel szembeni politikáját, amelyet nagy mértékben ő maga határozott meg. Ezeknek az eszmélődéseknek a során revideálta a nemzetiségekkel szembeni álláspontját - azt az álláspontot, amely lényegében megegyezett a reform korszak szinte minden vezető magyar egyéniségének a felfogásával Magyarország területi integritására, a politikai nemzet fogalmára és annak következményeire vonatkozóan. Amíg az anyaországban ez a felfogás egészen 1918-ig szinte abszolút érvényű volt,

32 addig Kossuth Lajos és emigráns társai belátták ennek a magyar állampolitikai felfogásnak a káros következményeit, és nyomában megszületett 1851-ben Kossuth Lajos KÜTAHYA-i Alkotmánytervezete, majd 1862-ben a DUNAI SZÖVETSÉG TERVEZETE. A KÜTAHYA-i alkotmánytervezetben

33 Kossuth Lajos csak Magyarországgal foglalkozott. Ebben előlátta az ország radikális belső átrendeződését a népfelség és az önkormányzatiság elve alapján. A nemzetiségek számára személyi elvű és területi autonómiák létrehozását is elfogadta. Egyedül a szerbek esetében tétovázott: megadja-e nekik a területi autonómiát. Addig ment el, hogy Bácska, Bánát és a Katonai Határőrvidék szerb többségű területein alakítana ki autonóm önkormányzatot. A DUNAI SZÖVETSÉG TERVEZETE

34 már túlmutatott Magyarország határain, és benne Magyarország, Horvátország szövetségbe tömörüléséről szólt, azzal, hogy ha a keleti kérdés rendeződne, akkor Szerbia is tagja lenne ennek a konföderációnak. Kossuth Lajos szemléleti változását e tervezetnek néhány mondatával illusztráljuk: „Kívánatos, hogy az e tájakon elterülő államok egymással szövetségre lépjenek. A közösen érdeklő tárgyakon kivül miket a szövetségi hatóság intézne, minden állam törvényhozása, igazságszolgáltatása és közigazgatása teljesen független lenne. A lehető széles körű decentralisatio és az által, hogy minden községnek és tartománynak bő szabadság engedtessék, a szövetség összes lakói akadálytalanul fej30 Kossuth Lajos emigrációs állomásai: Sumla (Bulgária), Kütahya (Törökország, Anglia, Amerika, Franciaország, majd 1867-től 1894-ben bekövetkező haláláig Torino (Olaszország). - Kossuthnak és társainak emigrációs életéről ld.: A Kossuth emigráció Törökországban. Kiad. Hajnal István. Budapest, 1927; A Kossuth-emigráció Amerikában és Angliában I—II.. Kiad. Jánossy Dénes. Budapest 19401948; Koltay-Kastner Jenő: A Kossuth-emigráció Olaszországban. Budapest 1960. 31 MOLNÁR Erik, (szerk.) I. 531. 32 Jászi Oszkár haláláig a Monarchia és benne Magyarország átalakításának híve volt. Ld. JÁSZI Oszkár, 1918. 33 Magyarország története, i.m. 513-516. 34 Uo. 709-713. - Kossuth Lajos Dunai Szövetség tervezetének teljes szövegét közli: CSORBA Béla (szerk.), 1998. 188-190.