Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - HEGEDŰS ANTAL Kossuth Lajos megnyilatkozásai 1848/49-ben a délmagyarországi lázadás kapcsán

I „DÖNTSÖN KÖZTÜNK A KARD!" A márciusi ifjak 12 pontját általános lelkesedéssel fogadták az ország nemzetiségei, köztük a horvátok és a szerbek is. Amikor azonban ők is pontokba foglalták kívánságaikat, akkor mind a március 17-i pesti 17 pont, mind pedig a március 27-i újvidéki 17 pont a márciusi ifjaknak a polgári szabadságjogokat és a magyar függetlenséget követelő 12 pontján túl a magyarországi szerbség, mai fogalmazásban, perszonális és kulturális autonómiáját is követelték.

4 Az 1848. április 8-i pozsonyi országgyűlésen ezekkel a követelésekkel jelent meg a szerb küldöttség, azt is kihangsúlyozva, hogy lelkesednek a magyar forradalom eszméiért és együtt akarnak működni magyar testvéreikel: „Szent ígéretet teszünk, hogy mi szerbek ezentúl egyedül Magyaroszágért és csak a magyarokért élni és halni fogunk" - jelentette ki a küldöttég szónoka, a díszmagyarba öltözött Aleksandar Kostic. És bár Kossuth is udvariasan válaszolt, mégis leszögezte, hogy a szerbek petícióiról később fognak tárgyalni, egy későbbi országgyűlésen. Amikor azonban a küldöttség tagjai búcsúlátogatásra mentek Kossuthoz, akkor a vezetőjük, Stratimirovic Djordje kijelentette, hogy mindenképen igényt tartanak „nemzetként való elismertetésükre". Ekkor jelentette ki Kossuth mind a maga, mind pedig a magyar reformkor alapelvét: „Én pedig soha a magyar korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart, elismerni nem fogok. Tudom, hogy vannak emberek és népfajok, akik más nyelvet beszélnek, de egy nemzetnél több itten nincsen". A vita hevében Stratimirovic kijelentette, hogy ha Pozsony nem teljesíti követeléseiket, akkor kénytelenek lesznek máshova fordulni. Ekkor vetette oda Kossuth a közismert szavakat: „Ez esetben a kard fog dönteni köztünk!"

5 Sokan, köztük Kossuth is kétségbe vonták e kijelentésnek az elhangzását. A történészek többsége hitelesnek tartja a fenyegető mondást.

6 Nem célom most ezt a történész vitát ismertetni, de azt gondolom, hogy akár elhangzottak ezek a szavak, akár nem, Kossuth Lajos mentalitását és a nemzetiségekkel szembeni álláspontját híven tükrözik; azt t.i., hogy egy meghatározott ország polgárai mindannyian egyugyanazon nemzet kötelékébe tartoznak. A horvátokat azért ismerték el nemzetnek, mert azok már a magyar királysággal való egyesülésük előtt is független államisággal rendelkező területtel bírtak és mindvégig belső önkormányzattal rendelkeztek.

7 1848 márciusában a magyar közélet egy emberként vallotta, hogy nem szabad elfogadni a nemzetiségek követelését külön nemzeti jogok kicsikarására. Ennek ellenére a közfelfogás a mai napig az akkori Belgrádban tartózkodó angol kon4 Részletek az újvidéki szerbek kívánalmaiból: 1. Készséggel ismerik el a magyar kormány és nyelv illetékességét az állami kormányzatban, de kívánják: hogy saját népök is nemzetnek ismertessék el; továbbá nyelvök szabad használatát összes autonóm ügyekben s hogy ez törvényileg is biztosíttassék... 7. Hogy a nemzeti szábor évente szeptember 13-án minden engedély nélkül Újvidéken összeülhessen; a pesti szerbek kívánalmaiból: 1. (...) Kívánják, hogy saját nemzetiségök is elismertessék, valamint nyelvök szabad használata belügyeikben és tanácskozásaikban... 7. Kérik nemzeti iskoláik szabad és független igazgatását és szervezését... 11. Legyen joga a nemzeti gyűlésnek kívánatait egyenesen Ő Felsége elé vinni... 12. A nemzeti gyűlés választhassa meg iskolai felügyelőit és nemzeti alapítványaik kezelését... Ld. THIM József, é.n. I. 5-6., 11-12. 5 THIM József, é.n. 15.; RADENIC, Andrija, 1968, 279. 6 KATUS László, 1987. 1562. 7 U.o. 169.