Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Kecskemét polgárai és Kossuth Lajos kapcsolata

hogy illy lépésre ép azon város népe vetemedett volna, melly büszkeséggel mutat egyik határára, hol az elődei által semmivé tett ellenségnek rácz temetője fekszik s melly őseinek emlékéhez a magyar szabadság védelméhez hü maradni olly benső ihlettséggel esküdött, melly eskünek én a nép igénytelen, de hü szolgája magasztos örömmel valék tanúja s melly esküt Kecskemét népe a közel múlt időszakban olly vitéz bátorsággal váltott be. Nem! Kecskemétnek romlatlan népe nem süllyedhetett annyira, hogy a szolgajáromba önként nyújtsa nyakát. ... Ha tehát volna a városban illy bujtogató, rögtönítélő bíróság elébe állíttassék, vagy küldessék a legközelebbi csapatvezérhez, hogy hadbíróság ítéljen fölötte. És keljen fel a nép s rendezze magát, hogy seregeinknek, mellyek máris a legjobb sikerrel működnek mindenfelé támaszul, segédül lehessen és elmondhassa Istenének, hogy: 'uram! hála neked, hogy segítel elhatározásomban és kitartásomban'. ... Keljen fel Kecskemét népe tömegestől! segítse e vitéz seregeket az ellenség kiirtásában; s vegyen oly férfias tekintetet, melly múltjának emlékezéséhez s jelen erejéhez illik; és legyen meggyőződve, hogy nincs ollyan ellenség, melly Kecskemét lelkesült 40 000-nyi népének haragját közeledésével egykönnyen magára vonni merészelhetné. ... Kitartás, hazafiúi kötelességérzet és szilárdság legyen azért a jelszó, melly alatt minden magyar, úgy Kecskemét népe is vívjon, és melly alatt szabadságát Isten és gyermekeink áldását nyerendi meg."

20 Kossuth Lajos távolból is hatni tudott Kecskemét lakosságára. Egy ilyen hangvételű levélnek a felolvasása érthetően még jobban fellelkesítette az összesereglett polgárokat. Ennek ellenére, mivel már a császári csapatok a szomszéd városban voltak, Decsi János helyettes főbíró tartotta magát a főszolgabíró tilalmához, és nem volt hajlandó tanácsülésen megvitatni a levélt tartalmát. Az alügyész viszont mivel „...tartván a nép ingerültségének tettleges kitörésétől, a jelenvoltak kívánatára a következő napra szokott módon közgyűlést hirdetett." A tilalom ellenére összehívott gyűlés rendkívüli érdeklődést váltott ki a város lakosságában, és a „közgyűlés tartásának reggelén szokatlan számú nép jelenvén meg a városházánál." Miután sem a helyettes polgármester, sem a helyettes főbíró nem volt hajlandó a népgyűléssé vált összejövetelt vezetni, Dömötör Károly tanácsnokot kiáltották ki elnöknek, „...ki is a csendesség fenntartása végett az egybegyűltek kívánatának engedve az elnöki széket elfoglalta." A gyülekezet mindenekelőtt a közgyűlést akadályozó tilalmat kívánta felszámolni. „Ezért kijelentették: a/ E nép alkotmányos szabadságához ragaszkodva, az addigi törvényes ösvényen kíván maradni, s rendeleteket csak a magyar kormánytól fogad el. b/ Babarczy Antal királyi biztos úrnak, vagy bárkinek is - azon jogát, miszerint a szokott közgyűlés tartását akadályozza, annyival inkább csak úgy odavetőleg megsemmisítse, el nem ismeri. Ugyanezért: A tanácstól s képviselőktől megkívánja a gyülekezet, miképp ezentúl, amidőn szükség hozandja magával, a nép s közhaza érdekében közgyűléseket tartani kötelességüknek esmérjék." Ezután ismét felolvasták Kossuth Lajos levelét, amit kinyomtattak és széles körben terjesztettek, sőt a lelkészek számára kötelezővé tették, hogy a templomokban is olvassák fel. „Egyszersmind elhatároztatott az egybegyűltek által, felírni az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz, mi szerint e város közössége a HB. rendeletéhez híven ragaszkodva a közhaza megmentésére mindent tenni kész."