Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)
KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - SÜLI ATTILA A Jászkun-kerületek népfelkeléseinek szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban
A népfelkelés felállása július 9-én a következő volt: 1. Szentágotai tábor. Parancsnok: Korponay János ezredes. Segédtisztje: Pakk hadnagy. a) „Rendes" haderő: parancsnok: Zsámbokréty őrnagy. Csapatnem Létszám Fegyverzet Nyíregyházi újonctelep 500 lándzsa Lehel-huszárok (Babos fhd.) 50 nem ismert madarasi honvédek 20 puska b) Kun népfelkelők: parancsnok: gr. Tholdalagi őrnagy. Csapatnem Létszám Fegyverzet karcagi gyalogos népfelkelők 3500 lándzsa, kasza kunszentmártoni gyalogos népfelkelők 1200 Ua. túrkevei gyalogos népfelkelők 500 Ua. karcagi lovas népfelkelők 80 nem ismert 2. Nagyiványi tábor: parancsnok: Kálmány őrnagy. Csapatnem Létszám Fegyverzet madarasi gyalogos népfelkelők 1000 Kasza, lándzsa kunhegyesi gyalogos népfelkelők 500 Ua. madarasi és kunhegyesi lovasság 300 nem ismert 3. Tiszafüredi tábor: parancsnok: Kékey főhadnagy. Ezen különítmény 25 honvédből állt, és puskákkal volt felfegyverezve. A fő gondot a lovasság csekély száma jelentette. Korponay szerint a védelem kulcsát a mirhói és dobi gátak jelentették. A mirhói gátat át akarta vágatni, és ezen ügyben rendeletet is intézett Heves vármegyéhez. Szerencsére ezen lépésre nem került sor, hiszen ennek ökológiai szempontból súlyos következményei lettek volna, mert nagy kiterjedésű területek váltak volna a kiömlő víztömeg áldozatává. A népfelkelés organizálása azonban egyre nehezebben ment. Nádudvar, Szoboszló és Debrecen városokhoz intézett rendeleteiben már dezinformációs fogással akarta elérni a fenti célt. Azzal kecsegtette őket, hogy Perczel 30 ezer fős sereggel Zsámbokréty János honvéd őrnagy. Vagyontalan nemesi származású. 1844-től főszázados a 37/3. gyalogezrednél Nagyváradon. Részt vesz a délvidéki harcokban. 1848 12. 01-től őrnagy, zászlóaljának parancsnoka. 1849. 04. 29-től a nyíregyházi újonctelep parancsnoka. Július közepétől dandárnok Korponay ezredes népfelkelő seregében. Aradon 15 évi várfogságra ítélik, de 1856-ban kegyelmet kap. A kiegyezés után Pozsonyban élt. (BONA, 1987. 345.)