Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen

A baloldali radikálisok köréhez tartozott Perczel Mór is, akinek kitüntetésére Szenttamás bevétele miatt Simonyi János tett javaslatot április 7-én tartott felszólalásában: „Az érdemjelek alapszabályai szerint - szólt Simonyi - az, aki várat foglal el, az 1-ső rendű érdemjelre érdemesíttetik, ugyhiszem, valamint Szeben elfoglalásáért Bem, ugy szinte Perczel Szent-Tamás bevételéért, mint a' melly a ráczok legnagyobb fészke volt, melynek eltörlésével az alvidék meg van mentve, szintén kiérdemlette az 1-ső r. (rendű) érdemjelet. " Nyáry Pál is mellette szólt.

59 A csatatéren április elején - a tavaszi hadjárat alkalmával - sorozatban elért győzelmek kedvezőbb lehetőséget adtak a baloldal és Kossuth számára az osztrák császár intézkedésére teendő válaszlépéshez. Ferenc József osztrák császár 1849. március 4-i Olmützben közzétett kiáltványa új birodalmi alkotmányt proklamált: megszüntette Magyarország önállóságát, s mint tartományt bekebelezte az egységes osztrák birodalomba. Kossuth szerint a kiáltványra csak egyféle válasz volt adható: a Habsburg-ház detronizálásának és Magyarország függetlenségének kimondása. Kossuth előbb a hadsereg főtisztjeivel ismertette javaslatát - akik nem mondtak ellent -, majd a képviselőház elé terjesztette indítványát. Számottevő ellenzőre itt sem talált, a Békepárt hallgatott. Április 14-én Kossuth a debreceni nagytemplomban, a képviselőház plénuma előtt javaslatot tett: mondja ki az országgyűlés az ország függetlenségét, a Habsburg-ház detronizálását és rendezze az ország kormányzatát. Mindkét ház egyhangúlag hozzájárult a függetlenség kimondásához. Április 19-én a két ház együttes ülése elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Ugyanakkor a képviselőház nem hozott létre alkotmányt, nem gondoskodott az alkotmányos rend összes fontos tételeinek átfogó szabályozásáról. Nem kiáltották ki a köztársaságot. Kossuth ugyanis ezt az európai politikai helyzetre hivatkozva nem tartotta szerencsésnek.

60 Kossuth kormányzó elnök lett. Az 1849-es kormány elnöke pedig Szemere Bertalan, aki a belügyminiszteri állást is betöltötte.

61 Az örvendetes hadiesemények közepette tette meg Kossuth javaslatát a hadsereg 50000 fővel való növelésére. Ehhez kapcsolódott a kecskeméti képviselő Simonyi felszólalása április 24-én a T. Házban, indítványozta, hogy a létszámot ne toborzás útján ajánlják meg: „... aggodalmam van aziránt - mondta -, hogy a toborzás által nem mindig a község népességéből áll ki a katona, hanem idegen helységbeli mesterlegények, szolgák és béresek állanak be, és nincs fenntartva a népességi arány a katonaállításban ... többnyire olyanok állanak be, kik rendesen rongyosan mennek a' táborba, és a' kormánynak nincs mindig tehetsége, hogy azonnal felruházhassa, hanem ha a gazdáknak gyermekei állanak be, azokat ellátják szüléik fehér ruhával KÖZLÖNY 1849. ápr. 9. 76. sz.; Ezen az ülésen olvasták fel Perczel Mórnak Szent-Tamás bevételéről szóló április 3-án közölt jelentését. BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 87. A Függetlenségi Nyilatkozat utáni államot a kormány meghirdetett köztársasági irányára, az államvezetésnek, az állami ügyek intézésének rendszerére való tekintettel az állam kormányformáját polgári köztársaságnak kell tekintetnünk. CSIZMADIA Andor-KOVÁCS Kálmán-ASZTALOS László, 1978. 290. A törvény szerint csak egy minisztérium volt, és annak 8 osztálya. Az egyes osztályokat miniszterek vezették, az egész minisztérium élén pedig a miniszterelnök állt. A gyakorlatban később ezek az osztályok külön-külön minisztériumokká fejlődtek, bár kiadványaikban nem nevezték magukat annak, hanem az adott miniszter nevében szóltak. CSIZMADIA-KOVÁCS-ASZTALOS, 1978. 297.