Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen

seit támogatni. Azért folyamodtak ehhez a módszerhez, mert a március 23-án horvát bánná kinevezett Jellacic egyre erőteljesebb magyarellenes hangot ütött meg. A magyar kormány több kísérletet tett a horvátok igényeinek kielégítésére, a megegyezésre. A bán azonban élvezvén a bécsi kamarilla támogatását visszautasított minden kísérletet.

28 A nyílt fegyveres harc küszöbén egy másik kérdés is sokat foglalkoztatta az országgyűlést, az úrbériség ügye. A kormány szükségesnek látta, hogy a birtokos nemességet megnyugtassa, és maga mellé állítsa. Kossuth szeptember 14-én zárt ülésen törvényjavaslatot nyújtott be az úrbéri kármentesítésről. A földbirtokos képviselők többsége annyira helyeselte a dolgot, hogy azonnal belekezdtek a javaslat tárgyalásába. Szeptember 16-tól 22-ig 5 ülésen le is tárgyalták a kérdést. A Kecskemétet igencsak érdeklő törvényjavaslat vitájában mindkét képviselőnk hallatta szavát. Mindketten szeptember 17-én szólaltak fel. Karika János felhívta a ház figyelmét az olyan városokra, községekre, melyek - mint mondta - „...megváltották ugyan magukat, de csak név szerint, a ' mennyiben a váltsági sommáknak nagyobbik részével tartoznak. Véleményem szerint az igazság hozza magával, hogy ezek is részesülhessenek a törvény jótékonyságában, mellyre nézve bátor vagyok ezen módosítást ajánlati: ugyancsak az állomány veszi által azon adósságokat is, mellyeket a magukat már megváltott szabad községek váltsági öszveg fejében volt földesuraiknak eddig le nem fizettek. E tárgy megérdemli a figyelmet, mert a ' szabad községek a haza oltárára már addig is tetemes áldozatokat tettek, s ezután is fognak • »29 tenni. Nyáry Pál Pest megyei első alispán támogatta a kecskeméti képviselő javaslatát, de azt politikai elvként úgy fogalmazta meg, hogy „...az ollyan községek, mellyek magokat megváltották, ollyan tekintetbe jönnek, mint a földesurak"?

Q A földesúri kármentesítés tárgyában Kecskemét kérelmet nyújtott be az országgyűléshez, kérelmét a szeptember 5-én tartott ötvenedik ülés 354. sz. alatt tárgyalta. A kérelemben Kecskemét az úrbéri örökváltsági szerződéseire az egyes lakosokra kivetett 188.860 pengőforintnyi váltságösszeget akarta elismertetni államadósságként, vagyis ennyi összegre kért állami kármentesítést.

31 Simonyi János szintén szeptember 17-én kért szót a kármentesítés ügyében. Hozzászólásában előadta, hogy „...Kecskemét városa ugyanis már 1724-ben kezdte magát megváltani, s azóta folyamatosan váltatott meg valamelly része, s legtöbb váltatott meg Kohári herczegtől, a ' melly váltás 170000 pengő forintba került, s ebből 60000 le fizettetett, a többivel a város még most is tartozik, s noha az egész város eddigi váltsága 308000 pengő forintba került, mindazáltal kármentesítésül csak 188000forintot kíván. "

32 Nyáry Pál újfent támogatta a kecskemétiek igényét, kimondta, hogy „az 1848:12. tc. előtt az úrbériség megszüntetve nem volt, ez előtt akár egyes, akár község váltott magához jogokat, azoknak kármentesítés jár"?

7

' BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 60-61. KÖZLÖNY, 1848. szept. 19. 102. sz. 517. Kecskemét, amikor 1834-ben 170000 pengő forintért megváltotta a Koháry családtól a birtokjogot, készpénzben csak 60000 forintot tudott kifizetni, 110000 forinttal tartozott. 1848 előtt ennek a tartozásnak csak évi 6%-os kamatát fizette a volt földesúrnak. KÖZLÖNY, 1848. szept. 19. 102. sz. 517. BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 215-216. A város beadványát a kérvényi bizottmányhoz utasították. KÖZLÖNY, 1848. szept. 19. 102. sz. 518. KÖZLÖNY, 1848. szept. 19. 102. sz. 518.