Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen

magyar népnek arról, hogyan használják fel az ország jövedelmeit. A költségvetési rész tárgyalásakor először akkor szólították fel a képviselőket - 20 képviselő kérelme alapján

23 - a név szerinti szavazásra, mikor arról kellett dönteni a miniszterelnök fizetését az országgyűlés időtartamára havonta 2000 forinttal kipótolják-e (a tervezett kiadások miatt). A ház 150 szavazattal 133 ellenében elfogadta a javaslatot, 116 fő azonban nem volt jelen. (Eldönthetetlen - a kézírás miatt -, hogy Simonyi vagy Simay szavazott igennel. Karika nem volt jelen.)

24 A költségvetés fedezetének nagy részét az adók képezték. Az 1848. évi VIII. tv. l.§-a megbízta a minisztériumot, hogy a közteherviselés alapján új adókulcsot dolgozzon ki. A pénzügyminiszter (Kossuth) november 1-jéig már nem tudta volna az új adórendszert előkészíteni, ezért az év utolsó két hónapjára fenn akarta tartani a régi adózást, azzal, hogy július l-jétől a volt kiváltságosokat is bevonják a terhek viselésébe. Az új adózás 1849. január l-jével lépett volna életbe. Augusztus 23-án kerültek a javaslatok érdemi tárgyalásra a képviselőház elé. Kossuth azonban úgy látta nem lehet megvárni valamennyi javaslat együttes letárgyalását, ezért indítványozta, vegyék ki a legsürgősebbet, a költségvetési hiány fedezéséhez szükséges pénzjegyek kibocsátásáról szóló javaslatot. A ház hozzájárult 61 millió forint értékű papírpénz kibocsátásához. A jobboldal kevesebbet akart, kísérletük azonban nem sikerült. A törvényjavaslatot a többség elfogadta, a felsőház is, de a király ezt sem szentesítette. Kossuth a szentesítés bevárása előtt, szeptember 6-án rendeletben közölte 5 forintos bankjegyek forgalomba hozatalát, amihez az országgyűlés utólag, szeptember 11-én járult hozzá.

25 Kossuth itt alkalmazta először azt a népképviseleti elvet, hogy a nemzeti akarat legfőbb forrása a népképviseleti országgyűlés, s ha a király az országgyűléssel összeütközésbe kerül, az országgyűlés elhatározását nem a király akaratához, hanem a nemzet érdekeihez kell mérni. Az adókérdés váltotta ki a legnagyobb vitákat. Kossuth csak fokozatosan akarta az adózási rendszert bevezetni, kímélve a birtokos nemességet, amely úgy is nehézségekkel küzdött a jobbágyfelszabadítás miatt. A törvényjavaslat a portális adózási rendszer helyett az egyéni adózásra tért át. Az alapot a tiszta jövedelem képezte. Kossuth mérsékelt adót, 3-4%-ot javasolt. A radikálisok 20%-ig akartak elmenni. Mielőtt azonban a pénzügyi törvényjavaslatok tárgyalása befejeződött volna, Jellacic fenyegető lépései miatt félretettek minden mást, hogy a nemzet létét fenyegető akciók tárgyában döntsenek.

26 Véleménynyilvánításra legközelebb szeptember 4-én nyílt lehetősége a két kecskeméti képviselőnek (és természetesen az országgyűlés többi tagjának is). Két kérdésben is szavazott aznap a T. Ház: Beöthy Ödönnek teljhatalmú kormánybiztosként a váci táborba küldéséről és egy 100 tagú parlamenti küldöttség Bécsbe menesztéséről. Simonyi és Karika is mindkét esetben igennel szavazott.

27 Felkérést intézett az országgyűlés - küldöttség útján - a királyhoz, hogy jöjjön a magyarok közé trónját és a magyar alkotmányt megtartani, az országgyűlés és a kormány intézkedé23 Az országgyűlés tanácskozásához és határozathozatalhoz az igazolt tagok általános többségének sztvazata kellett. Ha 20 tag kérte, névszerinti szavazást kellett tartani a házszabály szerint. 24 BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 210. és PÁLMÁNY Béla, 2002. 778. 23 Az 1 és 2 forintos pénzjegyek kibocsátása még a kormány beleegyezésével és a nádor, mint királyi helytartó jóváhagyásával történt. Ehhez az országgyűlés szintén utólag, augusztus 29-én adta beleegyezését. BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 56. 26 BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 55-58. 27 PÁLMÁNY Béla, 2002. 429., 778.