Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)
KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen
mellett, Karika azonban ellene szavazott, ellenezte az egyházi iskolák állításának elutasítását. A szavazást követő napon - aug. 9-én - Pázmándy Dénes a képviselőház jobboldali elnöke - székét átadva az egyik alelnöknek - minden parlamenti szokással ellentétben újra visszatért a már megszavazott 14. §-ra és javaslatot tett, hogy mondja ki a képviselőház a közös iskolák mellett a felekezeti iskolák állításának szabadságát, ha erre az egyházak maguk erejéből képesek. Pázmándy javaslatát Deák is támogatta. 14 Augusztus 10-én tovább folyt a vita. Ekkor szólalt fel Karika János: „... a ' szabadság eszméjéből indulok ki - kezdte beszédét -, 's ezt tartom előttem mind vezérelvet 's ugy vagyok meggyőződve, hogy a ' pozitív törvények által biztosított szabadságot a vallási és közoktatási kényes dologban megszorítani rossz politica... némelyek most is kizárólag a közös iskoláknak kényszerítettfelállítását kívánják, mások pedig ragaszkodnak azon módosításhoz, miszerint a közös iskolák mellett a hitfelekezeti iskolák is megengedendők lennének. Én ez utóbbiakhoz tartozom, azon elvből indulva ki, mellyet előlegessen felállítottam, ti. a szabadság elvéből. Nem mennék tovább, mint ameddig ment a ' 1848. törvényhozás 20. czikkben, midőn azt mondja ki, hogy megengedtetik miszerint minden iskolák közösen használtathatnak minden vallásbeliek által; a közös iskoláknak elve fel van itten állítva, 's nem szükséges kény szer ítöleg hozni törvényt a ' közös iskolákba járhatásra nézve. A szabadságot nem kell korlátolni. " A közös iskoláknál a hitfelekezetek egyenlőségére tette a hangsúlyt. „Véleményem szerint a' statusnak az a' hivatása, hogy minden hitfelekezetet egyformán pártoljon, s csak azt akadályozza meg, hogy a hitágazatok különbségéből eredhető viszályokat a'polgári élet terére ne vigyék. " Karika kiállt a protestáns felekezeti iskolák állításának szabadsága mellett. „A protestánsok a kényszerített köziskolákat nem nézik másképen - érvelt Karika -, mint a protestantismus életének egyenes megtámadását. (Zaj.)' S nem gondolnám, hogy a protestánsok hajlandók lennének bele egyezni, hogy itt egy tollvonással s egy csepp tentával eltöröltessenek azon jogaik, mellyeknek kivívásáért hajdan ők a ' legnemesebb hazafiúi vért patakokban folyatták. Azok mellyek általam mondattak azonban nem zárják ki a közös iskolákat; azért létezni fognak közös iskolák, csak hogy ne kényszerítve, mert akik kényszerítve akarják felállítani a közös iskolákat, ne mondják azt hogy a szabadságot szeretik. " 15 A kérdéshez Simonyi is hozzászólt. Simonyi hozzászólásában mindössze azt akarta elfogadtatni, hogy „... a tanítóknak törvény általi esetekbeni elbocsájtása, a kerületi bizottmányok, s illetőleg közoktatási minister felügyelése mellett" menjen végbe. Ezt a javaslatát nem fogadták el. 16 A ház végül megváltoztatta az aug. 8-i határozatot, elvetették a kizárólagos közös iskolák tervét és a kormányjavaslatát fogadták el 17 : „ 14. § Az álladalom által minden községben közös iskola állíttatik. 15. § Amelyik községben több hitfelekezet van, szabadságában álland a külön felekezeteknek a kormány felügyelése alatt saját erejökkel külön elemi iskolát állítani. 14 BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 51-52. 15 KÖZLÖNY 1848. aug. 11. 63. sz. 302. 16 KÖZLÖNY 1848. aug. 12. 64. sz. 314. 17 így került át az elemi iskolai javaslat a förendekhez, vagy ahogy 1848. július 6-tól nevezték magukat, a felsőházhoz. Itt azonban aug. 25-én azzal az indoklással, hogy a „felekezetek az 1848:XX. tc. értelmében ki nem hallgattattak" és „az országgyűlésnek jelenleg a haza megmentésén kell tanácskoznia" a javaslat tárgyalását levették a napirendről. BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 52.