Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÁLMÁNY BÉLA Kossuth Lajos a rendi diéták követe (1825-1848)

István nádor december 14-én kelt válaszában jelezte, a hozzá intézett kérést „a legnagyobb figyelemmel kíséri" és mint a Helytartótanács elnöke az országgyűlés kezdetén kiadott rendeletével a hírlapoknak az országgyűlési tudósításokra nézve nagyobb tért adni méltóztatott. Ennyiben tehát történt némi biztató, bár a nádor nem a természet adta emberi jogot ismerte el, csak kegyet gyakorolt. A fontosabb kérdésben a főrendiház két hónapos késéssel, 1848. január 15-én adott válasza arra hivatkozott, hogy már 1836-ban és 1840-ben is kifejtették nézetüket, miszerint az országgyűlési hírlap a sajtórendszer ügyéből kiemelve, külön nem tárgyalható. Az alsótáblától ezen a diétán is azt várják, hogy a sajtóügy egészét tárgyalás alá veszi. Egyébként a főrendek is kívánják, hogy a hírlapok az országgyűlés alatt híven is szabadon közölhessék a tárgyalásokat és vitákat.

32 Mindez természetesen a kérdés újabb elodázását jelentette, a bécsi és pesti forradalomnak kellett kitörnie, hogy a Pozsonyban tanácskozó magyar főrendek illetve karok és rendek újból tárgyalják a sajtószabadság ügyét. Az 1847. november 22-i országos ülésen hangzott el Kossuthnak az ellenzék számára iránymutató beszéde a diéta tárgyait taglaló királyi előterjesztésekre a Karok és Rendek által adandó válaszfelirat tartalmáról.

33 Vitába szállva a baranyai követ, Somssich Pál (Sard, 1811—

Bp., 1888) véleményével - miszerint az előző diétán felhozott sérelmek orvoslását kell sürgetni - kifejtette, hogy fel kell hagyni az „ószerű gravaminális diétái" politizálással, és új stádiumba kell lépni. A sérelmek utólagos, évszázadok óta lényegében eredménytelen felsorakoztatása helyett az országgyűlésnek „férfias határozottsággal" úgy kell fellépnie, hogy a rendek „alkotmányos állásuk teljes érzetében kimondják véleményüket az ország s országlás állapotáról". A király kinyilvánította álláspontját a teendő munkálatokról, most a rendeken a sor, kifejteni, milyen irányt szándékoznak követni. „A kormány irányábani ellenőrködésre jogosított ország-gyűlésként" kell fellépni és „taglalat alá kell venni" általában az ország állapotát, az előző diéta óta követett kormánypolitika általános irányát és főbb momentumait. A fejedelem iránti törhetetlen hűség alapja a „loyalis őszinteség", a nemzet akaratának kifejtése nélkül nem lehet a valóságban létező alkotmányról beszélni. „Csak törvény szerint kormányoztathatunk, törvény pedig nélkülünk nem hozathatik." Feladatuk: a nemzetiség és alkotmányosság, „a honpolgárok különböző osztályai közérdekeinek egyesítése, a honpolgárok szellemi és anyagi javának előmozdítása" érdekében célszerű reformokat kell kieszközölni. Mindez azt jelentette, hogy Kossuth - a reformellenzék programjának megfelelően - a parlamentnek felelős, alkotmányos kormányzás mellett tette le a voksot a diéta kezdetén. Üdvözölte azt, hogy V. Ferdinánd évszázadok óta első Habsburg királyként magyarul szólt a nemzethez, s hogy István főherceget a törvényeknek megfelelően fél éven belül nádorrá választhatták. Ugyanakkor taktikusan az uralkodónak a nemzeti közvéleménnyel egyező reformok tárgyalására való hajlandóságára és a trón megerősítésére hivatkozott, midőn a rendek részéről nyílt őszinteséget ígért. A kormánypolitikában illetve az ország és az ausztriai monarchia státusviszonyaiban nem érvényesül önállóságunk, az 1790: X. tc. nem valóság, „mert a birodalmi főkormányhatalom rendszere az alkotmányossággal összhangzásban nincs."

34 Mit 32 OKP 1847/48. ogy. irom. 33 KLÖM XI. 305. és köv. 34 Az 1791: X. tc. szerint: Magyarország a hozzá kapcsolt részekkel együtt szabad és kormányzatának egész törvényes módját illetőleg független, azaz semmi más országnak - alá nem vetett, hanem saját állami léttel és alkotmánnyal bíró, ...törvényesen megkoronázott örökös királyától, tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára igazgatandó és kormányzandó ország.