Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között

Tamást és özvegy Henrik Józsefnét, valamint Kühn Istvánt, Kubatov Ferencet.

40 Garáról kitelepítették a négy kocsmárost, akiket a fél falu kikísért az állomásra, sajnálták őket, különösen a rokonok. Garán egy szlovák kocsmáros maradt, az is szegény volt. 1 Bácsborsódról Csizmadia Sándort, Igaz Györgyöt, Martinecz Györgyöt, Kovács Menyhértet, Schadt Józsefet. Ersekcsanádról Márity Jánost és családját, valamint Karajkó Lajost. Sükösdről Kuti Istvánt és feleségét. Bajáról Pál Györgyöt és családját, Krosmai nevű bajai lakost, Alivá nevű festő vejét és egész családját, Kalacsin Vilmost, Zsubori Bertalant.

43 Vaskútról Arnold Istvánt, Krix Istvánt, Dudler Pétert, Genál Ferencet, Grünfeld Vendelt,

44 Reile Gábort, Égi Mártonnét. Matos Jánostól és Péter Alberttől az italmérési engedélyüket vonták meg. 1951-ben kitelepítették Kovács Ferencet, Zority Miklóst, Lipták Istvánt, dr. Nagy Imrét és családját, Hubert Imrét és családját.

45 Csataljáról Molnár Lőrincet, Barna Józsefet, Krisztmann Pétert, Hedrich Jánost.

46 Dávod községből Taszarik Józsefet, Szlobota Imrét, Kovalik Mihályt, később pedig Horváth Istvánt, Szlobota Józsefet, Burányi Mihályt, Burányi Pált, Brünner Mártont, Teszarik Mátyást és Rácz Mihályt.

4 A Bácsalmási járásból összesen legalább 174 embert telepítettek ki. A bácsalmásiak jelentős részét a Hortobágyra, a Hajdú-Bihar megyei Ebespusztára vitték. Más megyékben talán még rosszabb volt a helyzet. A kitelepítések következtében kialakult bizonytalan helyzetben a Baranya megyei tanács olyan rendeletet adott ki, hogy 24 óra alatt össze kell írni a délszlávokat, Mohácson éjjel is csinálták az összeírást. Rövidesen elterjedt az a hír, hogy kitelepítik az összes délszlávot.

48 Ez nem volt igaz, de az érintettek körében óriási riadalmat keltett, attól tartottak, hogy a svábok sorsára jutnak. Az 1950-ben kitelepítettek 50 kg-os csomagot vihettek magukkal, akik a későbbiek folyamán jutottak hasonló sorsra, azok valamivel kedvezőbb helyzetben voltak, mert ingóságaik jelentős részét magukkal vihették. A hátrahagyott állatállományt, gazdasági felszerelést a tsz-ek, állami gazdaságok, az egyéb ingóságokat párt- és állami tömegszervezetek kapták meg, de a helyi párt- és állami funkcionáriusok is részesedtek belőle, illetve szereztek maguknak ezekből a javakból.

49 Sok házba tanácsi, és pártszervek dolgozói, rendőrök, államvédelmisták költöztek be, a házak nagy részét 1951-ben államosították. Leltárt és kiutalási határozatot csak szórványosan készítettek a helyi tanácsok. A földingatlan telekkönyvileg a kitelepített tulajdonában maradt, de a község kezelésébe ment át. A tanácsok részben tsz-eknek, részben kishaszonbérletbe adták ki ezeket a földeket, tagosítás esetén csereingatlant jelöltek ki. A ház és a belsőség szintén a kitelepített tulajdonában maradt, de a párt, a tanács, esetleg közületek, például óvoda, vagy magánszemélyek használatába került. Egyes esetekben ezeket államosították az 1952. évi 4. tvr. figyelembe vétele nélkül. A pénzügyminiszter egyik utasításában felszólította a tanácsokat, hogy készítsenek összesítő leltárt a visszahagyott ingóságokról, és a juttatottak fizessék be a kapott vagyontárgyakért megállapított árat. Ennek ellenére Baranyában a 867 608 Ft beterhelésből mindössze 278 668 Ft-ot fizettek be, máshonnan egyelőre nincs adat. TH 0-9556/2. MOL 276. f. 89. cs. 186. o.e. TH 0-9554/1. TH 0-9554/7 TH 0-9555/1. TH 0-9555. TH 0-9558. TH O-9560. MOL AZ MDP KV Agitációs és Propaganda Osztályának iratai 1950-1956. ( a továbbiakban 276. f. 89. cs. 113. o.e.) MOL 276. f. 96. cs. 89. o.e.