Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

ÖSSZFOGLALÓK

kitelepítetteket szabadon bocsátották, eredeti lakóhelyükre nem térhettek vissza. Erre csak 1956-ban kerülhetett sor, amikor időlegesen megszüntették a déli határsávot. MAYER JÁNOS Az elűzött észak-bácskai svábok németországi beilleszkedésének néhány kérdése Az itt közölt tanulmány részlet a szerző „Most menekültnek hívnak..." Az elűzött észak bácskai németek integrációja Nyugat-Németországban című bölcsészdoktori értekezéséből. Az elűzöttek beilleszkedése a második világháborút követő időszak kulcskérdése volt Nyugat-Németország számára. A kérdést a dolgozat főleg az eseményeket átélt generáció szemszögéből vizsgálja, amely sokirányú kutatómunkát tett szükségessé. A levéltári kutatás és az integráció-kiiktatás német szakirodalmának áttekintése mellett számos életút-interjú és visszaemlékező beszélgetés folytatására is sor került., amelyek még inkább árnyalhatják a bácskai németek beilleszkedéséről kialakított képet. A jelen kiadványban megjelentetett részek a történet Magyarországon talán kevéssé ismert szakaszával foglalkoznak. Az első fejezet az első Nyugat-Németországban eltöltött évek nehézségeit mutatja be: a menekültek fogadását és elhelyezését táborokban, majd magánlakásokban, illetve az őshonos lakossággal kialakult viszonyt, melyet kezdetben kölcsönös félelmek és előítéletek, rossz tapasztalatok, ellátási problémák, valamint kényszerű együttélés nehezítettek meg. Arra is kísérletet teszünk, hogy levéltári források, szóbeli közlések, a hagyományőrző egyesületek munkája és saját kutatások alapján megtaláljuk a bácskai németek mai lakhelyeit a Német Szövetségi Köztársaságban. Az írás második részének az integráció kulcskérdése, a menekültek gazdaságiszakmai beilleszkedése a témája. Alapvető kérdés, hogy miképp lett a német gazdasági struktúraváltásának következtében az egykori önálló parasztgazdákból betanított gyári munkásak, és ők maguk hogyan élték meg ezt az életformaváltást. Ennek során azt is mérlegeljük, vajon szükségszerű volt-e ez a fejlődés, vagy lett volna más választás is az elűzöttek és menekültek számára. A tanulmány záró részében megvonjuk a gazdasági integráció mérlegét; egyúttal leszámolunk néhány, a gyors beilleszkedésről és a menekültek gyors meggazdagodásáról szóló tévhittel is. A dolgozat végkövetkeztetése az, hogy a szakmai betagozódás eredményeit (és értékelését) gazdasági és szubjektív emberi aspektusokból újra kell értékelni.