Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

MAYER JÁNOS Az elűzött észak bácskai svábok németországi beilleszkedésének néhány kérdése

előnyösebb kisvárosok közepes városokká duzzadtak. Ez a folyamat Bajorországban, Baden-Württembergben és Hessenben is hasonlóképpen ment végbe. 9 A folyamatnak az eredetileg felvevő tartományokon túlmutató hatása is volt: egyes áttelepítési akciókkal igyekeztek a menekülteket kevésbé telített tartományok felé irányítani. Ez a folyamat az ekkor már letelepült bácskai sváboknak a nagy részét egyébként már nem érintette. Az újabb központi lakásépítési programok pedig már kifejezetten a munkalehetőségekhez igazodtak.

100 Miután a lakáspiac jó üzletté is kezdett válni, a sok vállalkozó miatt hamarosan már pályázatokat kellett kiírni az új telepek arculatának megtervezésére. A második vagy adott esetben harmadik felépített ház esetén arra is akadt példa, hogy a ház a menekültek szülőföldjéről hozott tervek, minták alapján épült fel. Ha ez utóbbi nem is volt tipikus, az már sokkal inkább, hogy ezekben a házakban szinte mindenhol találni a régi otthonra emlékeztető vagy onnan elhozott motívumokat. Néha nem több ez egy odahaza vásárolt szentképnél vagy családi képnél, de néhány házban még olyan idézetek is díszítik a falakat, amelyek arra utalnak, hogy bárhol éljen is, szülőhazája csak egy van az embernek. Még a német viszonylatban is milliomossá lett vállalkozó hatalmas házában is van egy „magyar szoba", amelynek berendezési tárgyait az utóbbi évtizedekben Magyarországról szerezte be.

101 így az új ház nemcsak az első kötődést jelentette az új hazához, hanem legalább ilyen fontos szerepe volt az, hogy emlékeztessen a családi kötődésekre, a régi otthonra és származási helyre. Ezért a házak felépülésének a gazdasági eredményen túl hatalmas emocionális jelentősége is volt: ez lett a kiindulópontja a további anyagi gyarapodásnak, miután ez az első kitűzött cél megvalósult. Megítélésekor az is döntően nyomott a latban, hogy - döntő részben legalábbis - saját erőből megvalósított eredmény volt, s ez az elűzöttek önbecsülését is javította, hiszen náluk jobb helyzetből indulók sem feltétlenül tudtak hasonló gyarapodást felmutatni. 6. A gazdasági beilleszkedés emberi ára A kétségkívül szembetűnő eredmények mellett arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy mibe is került a menekülteknek az, hogy a német gazdasági csoda részeseivé válhattak. Mint láttuk, a sikeres anyagi felzárkózás igen széles körű szakmai átrétegződést követelt meg, amelynek érdekében számos áldozatot is meg kellett hozni. A létfenntartás, létbiztonság érdekében sok álomról le kellett mondani - mind szakmai, mind magánéleti vonatkozásban. Csak nagyon kevesen voltak ugyanis olyanok, akik a már Magyarországon életcélnak tekintett foglalkozásukat tudták folytatni - és abból tisztességesen meg is tudtak élni. Ez egyébként nemcsak az egykori parasztok esetében volt így, hanem azokkal is, akik Magyarországon az elűzetés előtt éppen középiskolai tanulmányaikat végezték, és értelmiségi pályára készültek. (Arra több példa volt, hogy itt megkezdett egyetemi tanulmányokat Németországban fejeztek be, de ez minden községben csak egy-két fiatalt érintett.) A túlélés érdekében ezeket az álmokat gyorsan fel kellett adni, és többnyire olyan munkalehetőségeket keresni, amelyek biztos jövedelmet nyújtottak. Sőt, a továbbtanulás még az ötvenes években felnőtt generáció nagy részének is csupán beteljesü99 vö. S ALLINGER, Barbara, 1992. Id. 237. és HARTL, Rudolf, 1975. 212-220., ill. KOLB, Monika, 1990. 240-241. 100 KOLB, Monika, 1990. 242. M.M. szóbeli közlése. Löchgau, 1996. november