Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

királyi katonáknak kellett vágómarhát adni. Több kis falu nem szerepel, Csanád igen.

189 Július l-jén elosztják az átvonuló királyi hadsereg ellátására kirendelt szénás szekereket helységenként. Csanád szerepel a fuvart adók között.

190 Augusztus 24-én felolvassák a király mandátumát, melyben a vármegyéből 64 hatökrös szekeret követel, mindegyik szekérhez 2-2 emberrel, ezen kívül kevert búzát, zabot. Mindezt Budára kell szállítani. Ezen kívül ágyúk vontatására 100 ökröt kell küldeni a hadsereghez. A környék helységei között Csanádot is felsorolják.

191 Ez év telén a Savoyai Eugén herceg ezredének alakulatait itt teleltetik. Csanádra is jut belőlük.

192 A katonák még el sem mentek - az előbbiekben láttuk mit jelentett egy ilyen beszállásolás amikor már az 1699. évre megtörténik a contrabutio kivetése. Csanád is kiveszi belőle a részét.

193 Ekkor búzát kellett adni. Újdonság, hogy mérőjét 14 forintjával kifizetik. Hogy ez valójában megtörtént-e, affelől vannak kételyeink. Szeptember 7én a savoyai és a Gnetenstein gyalogos ezred katonáinak és lovainak kell az élelem. Az érintett helységek között Pandúr, Kákony mellett Csanád is szerepel.

194 Az 1697. szeptemberében vívott győztes zentai csata után még évekig itt teleltették a birodalom hadseregének jelentős részét.

195 Belgrád sikeres elfoglalása után újra fel kellett adnia a várat. 1690. október l-jén Köprülü Musztafa nagyvezér 40 ezer gyalogossal és 20 ezer lovassal körülzárta a várat, 8 napra rá Ferdinánd Gobert Aspremont-Reckheim altábornagy feladta azt a töröknek. 1690-ben fordulat állott be a háborúban, és hat évi dicsőség és siker után vereségek következtek. A törököt támogató francia király nyugati támadása és a török új erőfeszítése nemcsak megosztotta a szövetségesek erejét, hanem lelassította, még egy évtizedig tartó, váltakozó szerencséjű háborúvá húzta el a felszabadító hadjáratot. A másfél évtizeden át tartó háború során mindkét fél kimerült, a harcok folytatását egyik sem óhajtotta. A létrejött karlócai béke 16 esztendei véres küzdelemnek vetett véget. A főúrinak aligha nevezhető kis Duna parti faházban kötött béke (1699) hírét futárok vitték gyors lovakon távoli országokba. Az új szerződés gyökerestől forgatta fel Délkelet-Európa hatalmi viszonyait, több ezer mérföldet metszett le Törökország óriási testéből. A mohamedán veszély megszűnt, a Birodalom elvesztette európai befolyását és egykori szörnyű félelmetességét.

19 Ám a területet nem a magyar király, hanem a német császár szerezte vissza. A békekötés tárgyalásaiban egyetlen magyar sem vett részt. Magyarországról szó sem esett az okmányokban. Mindenütt „császári, császári birtok, császári alattvalók" kifejezésekkel találkozunk.

197 Ránk nézve a szerződés III. pontja a legfontosabb, mely kimondja, hogy a Bácska a császár területe.

198 Mindössze azt köti ki, hogy Titelen ne épüljön vár, de ez már mellékes körülmény.

199 Buda visszavételében és a rákövetkező harcok során a magyaroknak mindenesetre nagyobb részük volt, mint amennyit utóbb elismertek. A törökkel 150 éven át harcoló nemzet fiai most mégis háttérbe szorultak, a győzelem a császáré lett, s ennek következményei a későbbiekben meg is látszottak. !9 BOROSY András, 1983-1987. IV. 27-28. ,0 BOROSY András, 1983-1987. IV. 36-37. " BOROSY András, 1983-1987. IV. 43-44. 12 BOROSY András, 1983-1987. IV. 59-60. '

3 BOROSY András, 1983-1987. IV. 66-67. 14 BOROSY András, 1983-1987. IV. 101-102. ,5 FELDZÜGE..., 1876-1878. II. 205. Baja környékén szállásoltak el. Néhány bizonyára Csanádra is jutott. 16 ACSÁDY Ignác, 1899. 1-5. ,7 BÖHM Lénárt, 1867. I. 326. '

8 A békeszerződés szövege: GRUND..., 1702. ,y HURMUZAKI Eudoxius, 1887-1911. állomásozó lovasok, akiket magánházaknál