Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

MAYER JÁNOS Az elűzött észak bácskai svábok németországi beilleszkedésének néhány kérdése

fáliában. 1964-re a munkaerőpiaccal összefüggő áttelepülések és a szovjet hadifogságba esett katonák „hazatérése" után ez az arány annyiban módosult, hogy még nagyobb számban kerültek Baden-Württembergbe (115 000 fő, 61,4 %), míg Bajorország és Hessen súlya csökkent. Ekkor már Rheinland-Pfalz tartományban is élt egy 3000 fős magyarországi sváb közösség, és néhányan jobb munkalehetőségek reményében távolabbi tartományokba költöztek el.

30 A felső-bácskai svábok új lakhelyeire vonatkozólag nem rendelkezünk pontos számszerű adatokkal, ám néhány fogódzót itt is találni. Némi segítséget jelenthetne, ha valamennyi vonatlistát ismernénk, amelyek arról is beszámolnának, hogy hová telepítik majd a szállítmánnyal érkező elűzötteket. Sajnos ilyenekre szinte csak véletlenszerűen lehet ráakadni, és ezek a végeredmény szempontjából nem is mindig megbízhatók. Az Augsburgi Állami Levéltárban 3 olyan teljes vonatlistát találtam, amelyekben Bácskából származókra vonatkozó adatok is vannak. Az ún. 54. sz. transzport Passau felvevőtáboron keresztül érkezett meg Augsburgba 1946. május 31-én. E szerelvénnyel 948 főt szállítottak Németországba, akiket innen Günzburg, Krumbach és Kaufbeuren körzetébe irányították tovább, és az eredeti szándék szerint itt is telepítették volna le őket.

31 1946. június 17-én újabb transzport érkezett Passau érintésével 909 fővel, ugyancsak egykori bácsalmásiakkal, akiket Augsburg és Mindelheim körzetébe irányítottak.

32 Az ún. 72. sz. transzport két nappal később futott be összesen 1747 fővel, akik közül 1745 személy ugyancsak Bácsalmásról érkezett, 2 önkéntes menekültet pedig a felvevőtáborban csatoltak hozzájuk. Az ezzel a transzporttal érkezetteket Augsburg, Günzburg és Kempten körzetébe indították tovább.

3 (Valószínűsíthető, hogy a szerelvényekben nemcsak bácsalmásiak, hanem katymáriak, rémiek és kunbajaiak is voltak, de ezt a fogadáskor nem tüntették fel.) A Bácsalmásról önként menekülők már 1946. áprilisában németországi elosztótáborba kerültek (korábban az ausztriai Linzben töltöttek el hosszabb időt), mégpedig egyik részük Ulmba, másik csoportjuk pedig az ugyancsak Württembergben található Heilbronnba. Ezt a csoportot eredetileg nagyrészt az Ulmhoz közeli Bollingen, Tomerdingen és Dietenheim községekben telepítették le. Az 1946. májusában útnak indított transzportok egyike Bebra fogadótáborán át a Hessen tartományban található Wetzlar (Lahn-Dill-Kreis) körzetébe került, ahol Schöffengrund településkörzetben Laufdorf, Niederquembach, Niederwetz, Oberquembach, Oberwetz, Schwalbach községekben összesen 1005-en találtak 1946. júniusát követően új otthonra.

34 A fiatalabb generációk természetesen ma már a környék nagyobb városaiban (Wetzlar, Gießen, Frankfurt) is megtalálhatók. Egy másik transzport utasai Aschaffenburg közelében telepedtek le. A bácsalmási svábok meghatározó része pedig a baden-württembergi Rems-Murr-körzetben él, amelynek mindenkelőtt Backnang városa a legjelentősebb központja, de a környékbeli településeken (Winnenden, Schwaikheim, Burgstetten) is sokan élnek. Ez a környék egyébként a magyarországi svábok egyik legfontosabb telepítési területe lett. Nem véletlen, hogy később éppen Backnang lett Bácsalmás testvérvárosa. Miután ilyen részletességgel a legtöbb bácskai település egykori lakosainak későbbi tartózkodási helye nem állt rendelkezésemre, a továbbiakban essék szó azokról a területekről, ahol a bácskai németek nagyobb foltokban megtalálhatók. Itt általában a hagyományőrző egyesületek vezetőitől és képviselőitől megkapott, nagy vonalakban megbízható adatokra tudtam hagyatkozni. A most következő felsorolás BÖHM ANN, Alfred., 1975: 69-71. Staatsarchiv Augsburg (a továbbiakban StAA) Regierungsflüchtlingsamt 257. StAA Regierungsflüchtlingsamt 278 StAA Regierungsflüchtlingsamt 277. LANCZ, Andreas- HUTTERER, Adam.- EULER, Heinz, 1996. 15.