Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között

pedig géppisztollyal akarták felszerelni. Az osztrák határon a terep alapján a határ egyötöd részén, azaz 70 kilométeren, a jugoszláv határvonalon pedig a határ egyhatod részén, vagyis 105 kilométeren kétsoros drótakadályt, és ezenfelül bukó dróthurok-akadályokat is létesítettek. A jugoszláv határon legalább 120 magasfigyelőt állítottak fel, fényszórókkal, sorozatfegyverrel és telefonnal látták el ezeket. A járőrkutyák nevelését azonnal el kellett kezdeni, és a nyugati és a déli határt járőrkutyákkal látták el. A Tiszán, a Dráván és a Murán rohamcsónak állomásokat létesittek, hogy éjjel-nappali portyázhassanak a határőrök.

94 Nem egészen egy év múlva, 1949. szeptember 29-én az MDP KV Államvédelmi Bizottsága határozatot hozott a határőrség átadásáról az ÁVH-nak és a déli határ műszaki lezárásáról. A bizottság tagja volt ekkor Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Marosán György és Péter Gábor. Rajtuk kívül Révész Géza, Sólyom László, Szalvay Mihály, Janikovszky Béla, Szűcs Ernő, Görgényi és egy szovjet tanácsadó, Prokovjev elvtárs vett részt az ülésen. A bizottság Szalvay Mihályt, Szűcs Ernőt, Janikovszky Bélát és Szabó elvtársat bízta meg a részletek kidolgozásával. A napirendi pont előadója Révész Géza volt.

95 1949. október l-jétől az ÁVH vette át a határvédelmet. A honvédség teljes egészében az addigi szervezésben, létszámmal, anyaggal adta át a határőrséget, és ezzel létrejött a „zöld ávó". A szervezet létszámát 13 500 főben állapították meg, míg előtte a honvéd határőrség létszáma 11 493 fő volt.

96 Nem vettek át a honvéd határőrségtől körülbelül 150 tisztet és 400 tiszthelyettest. Az intézkedéseket a jugoszláv határra összpontosították. A sorozott állományt válogatták, és főleg ipari munkásokból igyekeztek behívni.

97 A határ minden szakaszán attól távoli vidékről való legénység teljesített szolgálatot.

98 Az ÁVH Határőrség és a lakosság viszonya 1950. január 1 -je után, amikor az ÁVH hivatalosan is átvette a határőrséget, megbízható párttagokat csoportosítottak át más területekről a határőrség déli és nyugati egységeihez. Ezekre az őrsökre tiszti állományú politikai vezetőket rendszeresítettek. Az átnevelés azonban itt sem ment egyik napról a másikra: „Déli határainkon a jugoszláv határőrben nem a Titó-fasiszta rendszer megszemélyesítőjét, az ellenséget látják. Egyes beosztottak rendszeresen beszélgettek a jugoszláv határőrökkel, cigarettát, pálinkát fogadtak el tőlük."

99 1950-ben 38 határőr szökött át a határ másik oldalára, amit az akkori viszonyok között hazaárulásnak tartottak, és akként is büntettek.

100 Az ÁVH Határőrség és a Belső Karhatalom parancsnoka, Piros László 1951. március 22-én foglalkozott a határőrség és a déli határsáv lakosságának viszonyával.

101 A határőrség a délszláv lakosságot ellenségnek tekintette, erőszakkal kényszeríteni akarták őket, hogy magyarul beszéljenek. Állandósult a határőrség és a lakosság közötti feszült viszony, mindennaposak voltak a zaklatások. Ezt nacionalista elhajlásnak minősítette a párt. Piros László parancsnok ezért megparancsolta, MOL 276. f. 84. cs. 13. o.e. MOL 276. f. 84. cs. 20. o.e. Az 1949. szeptember 29-i ülés jegyzőkönyve. 1945 előtt 25 000 fős volt a határőrség. MOL 276. f. 84. cs. 17. o.e. Az 1949. április 26-i ülés jegyzőkönyve. MOL 276. f. 84. cs. 8 o.e. Az 1948. augusztus 30-i ülés jegyzőkönyve. MOL 276. f. 96. cs. 98. o.e. Belügyminisztérium Központi Irattára (a továbbiakban BM KI) 106-1-16. o.e. A BM Kollégium 1953. november 10-i ülésének jegyzőkönyve. MOLXIX-B-10. L/1, 2-28/1951. l.d.