Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között

egyenesen túlteljesítették. Katymáron például 93 család lépett be a tszcs-be, és közülük 60 volt délszláv. Garán főleg délszláv parasztok új tszcs-t alakítottak.

82 Az eredménynek a jelentés szerint három fő oka volt. Az első, hogy „az MDP nemzetiségi politikáját a délszláv lakosság megismerte a délszláv nyelven tartott gyűléseken, valamint a pártsajtón és a propagandisták, a népnevelők munkáján keresztül. A második a délszlávok saját tapasztalata, hogy a párt és a kormány gondoskodása gazdasági és kulturális téren egyaránt eredményt hozott számukra. A harmadik pedig, hogy a határvidéket az erőszakszervek szempontjából megerősítették, a legveszélyesebb ellenséges gócokat kioperálták", vagyis egy bő félév alatt sikerült bizonyos mértékig megtörni a határsáv nemzetiségi lakosainak az ellenállását, ellenkezését.

83 A pártbizottságok adminisztratív eszközökkel, megfélemlítéssel próbálták az elégedetlenséget megszüntetni, emellett az agitáció fokozásával akarták a nemzetiségi lakosságot megnyugtatni. Az MDP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1951. március 27-én jelentést küldött a Központi Agitációs és Propaganda Osztálynak a délszlávok között végzett eddigi politikai munkáról és a további tervekről. Pártépítési ankétokat szándékoztak tartani, hogy több délszláv párttag és tagjelölt legyen. A Bácsalmási, Bajai, Kiskunhalasi járási és községi titkárokat összehívták, a délszlávok között végzendő politikai felvilágosító munka megtárgyalására. A pártbizottságok vezetésével el kellett távolítani az osztályidegen elemeket a tanácsokból, a gépállomásokról és a szövetkezetekből. Ezt a déli járásokban kezdték. Kéthetenként szerkesztőségi üléseket tartottak a Bács-Kiskun Megyei Népújságnál, és átmenetileg Zóka Béla, az agitációs és propaganda titkár vette át a lap irányítását mint felelős szerkesztő. Havonta brossurát adtak ki a nemzetiségi politikáról. A Titó-fasizmus története című könyv alapján akarták leleplezni a széles tömegek előtt a Titó-bandát. A rendőrségnek nemzetiségi politikát szándékoztak tanítani. 4 Áprilisban jugoszláv emigránsok előadásokat tartottak a Bajai és a Bácsalmási járásban. Május l-jétől a hat déli megyében 7 előadásból álló sorozatot indított be az Agitációs és Propaganda Osztály megyénként 7-10 helyen. A cél a Szovjetunió népszerűsítése, a Titó-banda leleplezése volt. Bács-Kiskun megyében Ásotthalmon, Bácsalmáson, Kunbaján, Mórahalmon tartottak előadást. A Bácsalmási járásban 17 propagandista dolgozott az oktatási évadban.

85 1951-ben Bács-Kiskun megye három déli járásában speciális oktatásokat szerveztek a helyi kádereknek. Bácsalmáson Ballá Kálmán iskolaigazgató és Koszecz László rendőr főhadnagy, Garán Gorjanácz József, Hercegszántón Kobos István iskolaigazgató, Vaskúton Reile Géza tanácselnök, Kiskunhalason Karászi Márton főtörzsőrmester, Baján Szonda István rendőrfőhadnagy és Donath Tibor járási rendőrkapitány volt a speciális tanfolyam csoportvezetője.

8 MOL 276. f. 54. cs. 131. o.e. MOL 276. f. 54. cs. 131. o.e. MOL 276. f. 89. cs. 186. o.e. MOL 276. f. 89. cs. 186. o.e. BKMÖL MSZMP BKMB Archívuma. Az Agitációs és Propaganda Osztály iratai 1950-1956. ( a tivábbiakban 36. f. 2 .cs. 122. o.e.)