Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között

papokat, a kulákokat, ezen belül a hátralékosokat, illetve a rádiókészülékkel és fegyverrel rendelkezőket külön is felsorolták. Feljegyezték a Jugoszláviába disszidáltakat, a határ mellett fekvő plébániákat, és a határsávban élő politikai szempontból megbízhatatlannak ítélt személyeket, illetve azokat, akiknek az adott községben való tartózkodását nemkívánatosnak találta valamelyik államhatalmi szerv. Ez utóbbi kategória kínálta a legjobb lehetőséget a községi vezetőknek az önkényeskedésre és az egyéni leszámolásra, bosszúra. 1950. június 8-án a határsávban élő 894 szerzetest és apácát az ország belsejében lévő különböző kényszertartózkodási helyre telepítette át az ÁVH.

3 A bajai cisztercita rendház szerzeteseit június 10-én éjszaka szállították egy leponyvázott teherautóval Kunszentmártonra, a karmelita zárdába. A ferences szerzeteseket szintén ezen az éjszakán vitték el, őket azonban Debrecenbe, az ottani ferencrendi kolostorba szállították. A három bajai női szerzetesrend tagjait Máriabesenyőre és Máriapócsra vitték. A szerzetesek szeptember közepén elhagyhatták kényszertartózkodási helyüket.

32 Két héttel később, 1950. június 22-én a legveszélyesebbnek ítélt 2446 személyt családtagjaikkal együtt az ÁVH az ország belsejébe, Hajdú-Bihar és Szolnok megyébe telepítette ki. Bács-Kiskun megyében Hercegszántón kezdték a kitelepítést, hajnal 1 és 2 óra között a rendőrök és az ávósok ébresztették az összeírt családokat. A családfőket a tanácsházára kísérték, ahol munkaszerződést írattak alá velük, ugyanis a Bánhalmai Állami Gazdaság kormospusztai telepére vitték őket, ahol a rizs- és gyapotföldeken kellett dolgozniuk. A vasúti szerelvány Hercegszántóról indult és Kelebián vette fel az utolsó kitelepítetteket. Ekkor mintegy 250 főt vittek el.

33 1951. november 21-érői 22-ére virradó éjjel zajlott a második nagyobb kitelepítési hullám. Ekkor is Hercegszántóról indult a tehervonat, majd Bácsbokodon hoszszabb ideig állt, bevárta a környékbelieket, utána indult a Debrecen melletti Ebesre. Ekkor körülbelül 80-90 főt vittek el. 1951. december 19-én ismét kitelepítettek 6070 embert a déli határsáv Bács-Kiskun megyei szakaszából a Hajdúszoboszló mellett lévő Tedejpusztára, ahová december 21-én érkeztek meg.

35 1950-ben, 1951-ben és 1952-ben összesen 3456 16 éven felüli személyt, más adat szerint kb. 4000 főt

36 telepítettek ki a déli határsávból, közülük 510-en voltak Bács-Kiskun megyeiek.

37 A kitelepített volt apácák közül 1951-ben négy már viszszatért Bajára, egy pedig Sükösdre.

38 A részletes kimutatások hiányában a kitelepítettek pontos számát nem lehet megállapítani. A hiányos források szerint 1950-ben főként a Szolnok megyében lévő Tiszagycnda-Kormospusztára vitték a kijelölteket. A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány kitelepítettet. Bácsszentgyörgyről Harkai Mártont, Horváth Gyulát, Kubatov Istvánt, Dara Imrét és családtagjaikat telepítették ki Tiszagyenda-Kormospusztára. A későbbiek során kitelepítették még Kubatov Jánost, Kubatov Ferencet, Barna Imrét, Aranyos Istvánt, Kovács Jánost és Piukovics Lajost is.

39 Garáról kitelepítették Karagity Gyulát, Gégner Ádámot, Turi MOL 276. f. 54. cs. 110. o.e. VÁGVÖLGYI Ferenc, dr. 86. VÁG VÖLGYI Ferenc, dr. 104. VÁGVÖLGYI Ferenc, dr. 118-120. VÁGVÖLGYI Ferenc, dr. 123. MOL Az MDP KV Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1948-1956. (a továbbiakban 276. f. 53. cs. 300. o.e.) MOL Az MDP KV Adminisztratív Osztályának iratai 1950-1956. (a továbbiakban 276. f. 96. cs. 89. o.e.) TH 0-9554//2. TH 0-9557.