Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét megyeszékhellyé válásra tett kísérletei a 19. század végén és a 20. század elején

- A tisztviselői karra s a menekült hivatalnokok elhelyezésére is előnyös lehet a kettéosztás, mert az új vármegyei székhely megalakításával számos tisztviselői, továbbá segéd- és kezelőszemélyzeti állás fog szerveztetni. - Az új megye előnyeit a vidéki hatóságok fogják élvezni, akiktől a nagy távolságra eső eddigi székhely Budapest helyett az új székhelyet, Kecskemét várost sokkal könnyebben elfogják érni. " A városvezetés tisztában volt azzal, hogy a megye megosztásának problémáját az elmúlt évtizedek alatt régóta érezték a kormányok, s abban is egyetértettek, ha megosztásra kerül, Kecskemét lesz az új megye székhelye. Fontosnak tartották ugyanakkor megjegyezni, hogy Kecskemét „eddig létesített vasútait és létesíteni szándékolt vasútainak tervezetét ezen szempont figyelembevételével alkotta meg". Az alakítandó vármegye nevének a th. biz. közgyűlése a Kiskun-Solt vármegye elnevezést javasolta:,, ...a nemzeti hagyományok tisztelete parancsolja, hogy ezen ősi elnevezésekhez ragaszkodjunk" - írták.

41 A trianoni szerződés szerint az egykori Magyarország 63 vármegyéjéből mindössze 10 maradt teljes egészében az új határok között. A szomszéd országokba került teljes egészében 28 megye, a szomszédos országokkal osztoztunk 25 korábbi megyén. A közigazgatás reformja elkerülhetetlenné vált. A közigazgatási jogászok körében több országrendezési javaslat készült. A belügyminiszter is törvényjavaslatot készített, de ez csak a vármegyei igazgatás szervezeti és háztartási változtatásaira terjedt ki, az átfogó rendezés feltételeinek kialakítását nem vállalta fel. Területrendező szakemberek országos szinten új megyei beosztás kialakítására tett javaslatokkal álltak elő, ezért Kecskemét törvényhatósági bizottsága is szükségesnek tartotta a megyeszékhely kérdésével való újabb foglalkozást Trianon után. Időközben indokai is megszaporodtak. „Legújabban Kalocsa város indított mozgalmat a vármegye kettéválasztása iránt és pedig olyan irányban, hogy az új vármegye székhely számára biztosíttassék" - hangzott az előterjesztés a kecskeméti th. bizottság közgyűlésén 1922. július 31-én. Elhatározták, hogy a nemzetgyűlésnél, a kormánynál és a belügyminiszternél megismétlik az 1919-ben tett kérelmet. Az újabb kérelemben a kulturális fejlettség igazolására felsorolták az összes tanintézetet és kifejtették, hogy „időközben olyan intézmények helyeztettek el városunkban, amelyek rendesen a vármegye székhelyén működnek". Dél-Pest megyei hatáskörrel működött itt tanfelügyelőség, de pénzügyi kirendeltség és csendőrparancsnokság is. ,A város ezen intézmények számára nagy áldozatkészséggel megfelelő helyiségekről gondoskodott, amennyiben kb. 8 milliós költséggel a pénzügyigazgatóság épületét kijavította, tisztviselőinek új lakásokat építtetett, főispánja számára házat vásárolt és a többi hivatalokat is elhelyezte" - szólt a megyeszékhellyé nyilvánítás iránti kérelem indoklása.

42 A miniszterelnöknek és a belügyminiszternek szóló felterjesztést a város főispánjából (Fáy István), nemzetgyűlési képviselőiből (Pékár Gyula és Zsitvai Tibor), a polgármesterből (Zimay Károly) és 6 törvényhatósági bizottsági tagból álló küldöttség vitte fel Budapestre. A kormány 1923 derekán terjesztette be ideiglenes megyerendezési javaslatát. A törvényjavaslat nemzetgyűlési tárgyalása során ellenzéki oldalról erősen hangsúlyozták, hogy átfogó közigazgatási reformot a községi szervezet megerősítésével, a BKMÖL IV. 1903/a Közgyűlési jegyzőkönyv 1919.dec. 20. - 14/1919. kgy.sz. Az új Kiskun-Solt megyét az abonyi, dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, kiskunfélegyházai járásokból, valamint Cegléd, Nagykőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas rt. városok területéből gondolták kialakítani. A legfontosabbnak tartották, hogy az „új megye lakossága túlnyomóan mezőgazdasággal és szőlőmüveléssel foglalkozván, számukra egységes szellemi adminisztráció lenne biztosítható". Céljaik elérésében bizakodtak, mivel úgy tudták a közigazgatás rendezése a kormány programjában szerepel. BKMÖL IV. 1903/a Közgyűlési jegyzőkönyv 1922. júl. 31.- 358/1922. kgy.sz.