Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét megyeszékhellyé válásra tett kísérletei a 19. század végén és a 20. század elején

Ezt követően 1892-ben merült fel ismét annak a lehetősége, hogy Kecskemét egy új megye székhelye lehetne.

4 Horváth Ádám Kecskemét országgyűlési képviselője 1892-ben írt, fent idézett cikkében az akkorra már a Kiskunsággal bővült PestPilis-Solt-Kiskun vármegye kettéosztási szándékáról tájékoztatta a város lakóit. Ennek kapcsán sürgette a város vezetőit: „... Itt az ideje - írta -, hogy városunkat oly karba helyezzük, hogy midőn a. székhely kérdéséről lesz szó, egyenesen mellőzhetetlen legyen Kecskemét." Mit nyernénk a megyeszékhellyé válással? - tette fel a kérdést. „Itt emelkednék a vármegye székháza. Gyarapodna városunk a központnál szolgáló 60-70 családdal. Egy nagy terület középpontja lenne városunk s néhány száz törvényhatósági bizottsági tagot látna falai közt közgyűlések alkalmával. Közgazdasági, politikai, társadalmi középpont lenne Kecskemét!" A cél eléréséhez legalkalmasabbnak a vasútépítést tartotta. „Módot kell találnunk - írta -, hogy vasútunk Izsákon, Kiskőrösön keresztül összeköttetést nyerjen a Budapest-Zimony vasúttal, s ezáltal Pest megye alsó részeivel." Szorgalmazta, hogy a város „e kérdés - ti. a megyeszékhely kérdése - tanulmányozására bizottságot küldjön ki, dolgozzanak ki egy emlékiratot, amely történeti, földrajzi, közlekedési stb. szempontból kimutatja és igazolja, hogy Pest megye kettéosztván, s új megye székhelye csakis Kecskemét lehet. Jelöljék meg, hogy erre nézve melyek a teendőink s minő áldozatokat hozhatunk. ...Résen kell állnunk - figyelmeztetett -, hogy élelmesebbek el ne halásszák előlünk a megyei székhelyet." 5 A város törvényhatósági bizottsága 1892. július 8-án tárgyalta az ügyet. Lestár Péter polgármester a napirendet megelőzően terjesztette elő e tárgyban szerzett értesüléseit. Budapesti útja alkalmával a megye főbb tisztviselőihez intézett kérdést ez ügyben. Az alispán és többen arról tájékoztatták, ha a megye kettéválasztása ténnyé válik, valószínű, hogy egyik részének Kecskemét lesz a székhelye. A kormánypárti polgármester meggyőződése volt, hogy ezt a kérdést csak a közigazgatás általános rendezésével és az országgyűlésen lehet majd megoldani, mégis jónak látta információit a bizottság elé tárni, nehogy azzal vádolják a tanácsot, hogy figyelme ilyen irányban nem terjed ki. Javasolta ezért, hogy a város minden irányban tegye meg a kellő lépéseket, hozzanak létre egy előkészítő bizottságot, amely a szükséges javaslatokat kidolgozza.

6 Augusztus 12-re összeállt a 15 fős bizottság a th. bizottság tagjaiból.

7 A törvényhatósági bizottság határozatban mondta ki, hogy a megyei székhely elnyerése érdekében a képviselőházhoz és a belügyminiszterhez feliratot intéz, hogy „ha e város a megye székhelyéül kijelöltetik, a város közönsége jelentékeny anyagi áldozatok megtételére is kész".

S 4 1891-ben a Szapáry-konnány a megyei szervezetet alapvetően átrendezni akaró törvényjavaslattal állt elő, amely azonban a területrendezésnél igen óvatos volt. A korábban radikális területrendezést követelő Szapáry 1891-ben megfelelőnek tartotta az ország megyéinek területi beosztását. Végül a benyújtott, 281 §-ból álló törvényjavaslatnak csak két szakaszát fogadták el az ellenzék obstrukciója miatt. A „Lex Szaparyana" mindössze azt az elvi kijelentést kodifikálta, hogy a „közigazgatás a vármegyében állami feladatot képez, melyet a kinevezett állami közegek intéznek, részint önállóan, részint a törvény korlátai közt, önkormányzati elemek közreműködésével". (1891 :XXXIII. tc.) HENCZ Aurél, 1973. 159. 5 Kecskemét 1892. júl. 3. XXI. évf. 27. sz. („Kecskemét - megyeszékhely" című cikk) 6 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (továbbiakban BKMÖL) IV. 1903/a Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságánai iratai. Közgyűlési jegyzőkönyv 1892. júl. 8.- 149/1892. kgy.sz. 7 A bizottság elnöke Lestár Péter lett, tagjai Horváth Döme, 1861-től Kecskemétnek több cikluson keresztül országgyűlési képviselője, ifj. Bagi László főjegyző, Vámos Béla rendőrfőnök, Zombory László tisztiügyész, id. Bagi László volt polgármester, Gáli Ferenc, Dömötör Sándor, dr. Szeless József, Nagy Lajos, Kovács József, Zimay Károly, Tatay Jenő, dr. Kovács Pál, dr. Horváth Mihály, Muraközy József és Katona Zsigmond. 8 BKMÖL IV. 1903/a Közgyűlési jegyzőkönyv 1892. aug. 12. - 203/1892. kgy.sz.