Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

A furcsaság a végén szereplő összesítőben, hogy csak 19 adófizetőt tüntet fel, holott a névsorban 58 házas szerepel.

112 Az ellentmondást nem tudjuk feloldani, hacsak fel nem tételezzük, hogy egyes családok olyan szegények voltak, hogy ingóságuk a 300 akcsét nem érte el, s így nem kellett fizetniök. 13 A családfőn kívül nyilvántartásba vették nőtlen fiát vagy fiait (feltehetően 15 éves kortól, de ez vitatható), a háztartásban élő nős és nőtlen testvérét, esetenként a vejét.

114 A török adóügyi rendeletek szerint a defterek (adóösszeírások) három év termésének átlagát tartalmazzák, így adataik viszonylag pontosak, és hűen tükrözik a falu jövedelmét.

115 A legtöbb összeírás első lapján szerepel, hogy mennyit kell adózni: „Ha egy rája

116 egyedül, akár fiaival együtt, vagy egy atyától származó két-három olyan testvér lakik, akiknek kenyerük, vetésük vagy kereskedésük egy helyen van és együtt élnek, nem külön-külön számítanak, hanem együttesen ötven akcse dzsizje-adót fizetnek."

117 A „bosztán" kertadó, minden bosztán (939,3 m

2

), illetve 260 négyszögöl után 4 akcse.

118 A „dünüm" káposztáskert, dinnyeföld lehetett a folyópartokon.

11 A hagyma-, fokhagyma-, káposztatermést külön tizedelték. A folyóban fogott hal után általában tizedet, de a halastavak után a fogott hal felét kellett szolgáltatásképpen adni. Ennek csak pénzbeni értékét jegyezték fel.

120 Az ország halbősége szinte legendás volt. Egy francia szerzetes, aki egész Európát bejárta, azt írja, hogy Magyarországon van a legtöbb hal. Galleotto Marzio, Mátyás király tudós humanistája arról a közfelfogásról tudósít bennünket, hogy a magyar folyók 2/3 része vízből és 1/3 része halból állnak. Ugyanezt említi a XVII. század első felében katonaként Magyarországon járt Wernherus is.

121 Miután a halászat nálunk sohasem volt regale (királyi privilégium), mindenki annyi halat fogott, amennyit bírt. Óriási szerencsénkre még egy már közölt defterrel rendelkezünk Csanád esetében. Ez 1560-ban keletkezett és a falu minden családfőjének nevét tartalmazza.

122 Szántó Tamás, Mihál fia legény, Gáspár fia legény, Boldozsár fia legény, Szántó Mihál Halász Imre Angyal Tamás, Márton testvére legény, János fia legény, István fia legény, Simon Tamás, Bálind fia legény, Jancsi fia legény, Somogyi Ferenc, András testvére legény Fősö Benedek, Demetör testvére legény, Pétő testvére legény, János fia legény, István fia legény András Tamás, Vitáros fia legény Kerékjártó Bálint, Gergel tesvére legény, András fia legény Nagy Orbán, Tamás testvére legény, Péter testvére legény Dórsi Gergő, István fia legény, Fábiján fia legény Balok Vid, Máté testvére legény 112 VASS Előd, 1979. 48. 113 KÁLDY-NAGY Gyula, 1970. 23. 114 KÁLDY-NAGY Gyula, 1985. 6-7. 113 MÉSZÁROS László, 1979. 76. 116 A rája a török birodalom alattvalóinak gyűjtőneve. Magyaroszágon a jobbágynak felel meg. 117 KÁLDY-NAGY Gyula, 1970. 23. 118 KÁLDY-NAGY Gyula, 1970. 77. 119 BÁLINT Sándor, 1957. I. 182. 120 KÁLDY-NAGY Gyula, 1985. 43. 121 ANDRÁSFALVY Bertalan, 1965. 39.; ANDRÁSFALVY Bertalan,1973. 24. 122 VASS Előd, 1980. 87-88.