Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

títete." 78 Az összegyűlt tömeg lassan egész hadsereggé növekedett. Cserni Jován behódolt az időközben királlyá koronázott Szapolyainak, aki a Tisza mellékére, a Maros torkolatához küldte népét letelepedni, hiszen a vidék úgy is pusztán állott a török beütés óta. 79 November közepe táján a Felvidékre menekült földesurak is kezdtek lassan ha­zatérni, de Jován arra hivatkozva, hogy ő a földet János királytól kapta, nem engedte őket birtokaikba, sőt elfoglalta azok kastélyait, földjeiket pedig saját népének osz­totta szét. 80 Jován székhelye a szomszédos Szabadkán volt, Török Bálint várában, s amikor az erőszakkal akarta visszafoglalni sajátját, nyílt ütközetben leverte. A magyar urak panaszra mentek János királyhoz, de az semmit sem tett Jován el­len, hiszen katonai erejére nagyon is szüksége volt. 81 A szerbek közismerten jó kato­nák voltak, s ezért Ferdinánd is igyekezett megszerezni őket. Fráter Györgynek meg­írta, hogy szedjen össze számára amennyi hadat csak tud, főleg szerb lovasokat és gyalogosokat, Komáromhoz pedig szerb naszádosokat kért. 82 Titkos szövetségek útján is igyekezett megnyerni Jovánt, mert 1527. február 27-én jelentik a királynak, hogy a küldött még nem adta át a pénzt és a nemeslevelet. 83 Április 13-án azonban II. Lajos özvegye, Mária már arról értesítette fivérét, Ferdinándot, hogy Jovánnak 15 000 katonája van, és kész átállni a Habsburg királyhoz. 84 Időközben Jován Szegedre tette át székhelyét, mert a Bácskát felélték hadai. 85 Szapolyai János a tőle elpártolókat megbüntetni akarván nagyobb hadsereget küldött ellenük, de ezt szétverték és Erdélybe törtek. 1527. április 12-én Gyulafe­hérváron kelt levelében azt írja az erdélyi püspök, hogy a Fekete ember kegyetlenül elűzi a krisztusi vallás híveit, nem kíméli az oltárokat és templomokat, korra és nem­re való tekintet nélkül elűzi a katolikusokat. 86 Jován híveinek zöme görögkeleti volt. 87 Végül is július közepén Czibak Imre temesi főispán serege verte szét Jován hadát, maga Jován is megsebesült. 8 A menekülőnek Török Bálint vette fejét. A szerbek ezután két pártra szakadtak, és némileg szétszóródtak, de vidékünket to­vábbra is ők népesítették be. Hoberdanecz János rác kapitány ugyanis azt jelentette a királynak még közvetlenül Jován halála előtt, hogyha urának valami baja esne, úgy ő viszi a Duna-Tisza közére a sereget táborozni. 89 Habsburg Ferdinánd király akkor Budán székelt, és 1528. január l-jén kelt okle­vél záradékában felsorolta az ország főpapjait. Kalocsáról azt írja: „...a kalocsai szék üres", tehát Mohács óta nem neveztek ki új érseket. 90 Néhány nappal később Frangepán Ferenc ferencrendi szerzetesnek felmentést adnak szerzetesi fogadalma alól, minek következtében egyházi méltóságot és javadalmat is elfogadhatott. 91 Köz­ben Mihály kalocsai prépost 1529. július 22-én azt írja Ferdinánd királynak, hogy elfogták Lukács deákot, János király titkárát, aki a királyhoz volt küldve. 92 Pósa VERANCSICS Antal, 1857-1875. II. 26. SIRMIENSIS, Georgius 1857. I. 25.; ISTVÁNFFY Miklós, 1962. 124. POPOVICS D. J., H.n., é.n. I. 189-200. ZERMEGH, Joannes 1955, 36-38. KÁROLYI Árpád, 1878. 501. GÉVAY Antal, 1868-1872.1. 42. SZENTKLÁRAY Jenő, 1885. 506-507. SMOLKA Szaniszló, 1883. 14. IORGA Nicolae, 1911. XV/1. 295. SZENTKLÁRAY Jenő, 1885/a. 100. IVÁNYI István, 1876. 25. SZENTKLÁRAY Jenő, 1885. 510-513. BUNYITAI Vince - RAPA1CS Rajmund - KARÁCSONYI János, 1902-1912. I. 358. VASS Előd, 1980. 19. SZALAY László, 1859. 129.

Next

/
Thumbnails
Contents