Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

függnek össze, az még tovább kutatandó feladatot képez. Igen korai helyneveink azt bizonyítják, hogy Csanád körül a Duna két partján már az Árpád-kor elején, esetleg még korábban is volt élet. Régészeti leleteink pedig egyértelműen igazolják ezt. Csanád középkori történetét nem lehet lezárni egy vitás oklevél tárgyalása nélkül. 1327-ben a pécsi káptalan előtt Bogár István panaszt emel, mivel Pető jobbágyai Csanádfalva (Chanadfalua) helységet elpusztították.

45 Sajnos a viszonylag rövid oklevél adatai nem elegendőek annak eldöntésére, melyik „Chanadfalua" elpusztításáról van szó. Ráadásul a benne szereplő földesurak neveinek nincs nyoma a környék okleveleiben, a „-falu" sem szerepel többé Csanád neve mellett. így - bármennyire is fájdalmas - nem merjük mai Csanádunkkal azonosítani, pedig ez lenne a községre vonatkozó első adat. Lényegesebb ennél az a jegyzék, mely a bátmonostori és Baranya megyei Töttös-birtokok földesúri tartozásait írja le, illetve azt, mely falvak adóznak Várdai István kalocsai érseknek.

46 Csanád nem szerepel a jegyzékben, de ez nem jelenti azt, hogy a XV. század közepe táján elpusztult, csupán kikerült az érsek fennhatósága alól. Hogy a mi Csanádunk él, azt egy 1521-ben keletkezett dézsmajegyzékből tudjuk, ahol a 1. csoportban Orosz, Ságod, Körtvélyes, Szentgyörgy, Csanád, Iser, Kákony, Istvánvölgye és Szent Pál szerepel.

47 Hogy a későbbi Érsekcsanádról van szó, azt a közeli (ma már jórészt elpusztult) helységek bizonyítják. Van még egy igen fontos forrásunk Csanád történetére vonatkozóan és ez a kalocsai érsekség tized lajstroma. Hivatkozik rá Iványi alapvető helynévtára, mely elmondja, hogy az 1520. évi Bács megyei dézsmajegyzékben Csanád és mellette Csanádszentgyörgy is szerepel.

4 Az 1521. éviben egyszerűen csak Szent-György. Az „egyszerűen" Szent-Györgyre vonatkozik, melyet az 1520-as jegyzék Csanádszentgyörgyként tüntet fel. Azaz nem azt jelenti, hogy Csanád nincs a jegyzékben. Csánki történeti földrajzában az 1520-as jegyzék falvai szerepelnek. A IV. csoportban „Oroz, Sagad, Chanadzeuthgergh, Kertwels, Chanad, Iser, Kakony, Zenthystwan" falvak dézsmáját írták össze. Az 152l-esben: „Zenth Gerg, Chanad, Iser, Kakon, Zent Isthwan, Istvanwelge" szerepel. Miután köztudomású, hogy a dézsmajegyzékek a kerülethez tartozó jobbágyfalvakat és lakóik névsorát tartalmazzák, megpróbáltuk megkeresni a lajstromokat. Időközben Szabó István feldolgozta az A magyar Nyék törzsnévből keletkezett. Jelentése „kerítés", „sövény". KISS Lajos, 1980. 50. 217.; KRISTÓ Gyula 1994. 497. Az egykori Csanád helyétől 8-10 km-re DK-re lévő település. Az Árpád-kori Bő helyét Kőhegyi Mihály és Kozma Róbert azonosította 2000-ben. (Jelentés a TIM RA-ban). Az egykori Csanádtól DNy-ra volt 3 km-re, a Béfalunak nevezett helyen. A „Bő" Györffy György szerint a nemzetségfö magyar neve, a szláv „zsupán" megfelelője. GYÖRFFY György, 1959. 24-26.; MEZŐ András - NÉMETH Péter, 1972. 127.; KISS Lajos, 1980. 124. Az Asszonyfalva helyneveknek „királyné falva" az értelme. KÁZMÉR Miklós, 1970. 109. A régi Csanádtól ÉNy-ra, annak közvetlen szomszédja volt. Ma: Szomfova. Az erdészház részben a falu templomának falaira épült. Arany Dénes közlése szerint, Natkó Pál decsi lelkipásztor 1807-ben öreg Köncsöl András bemondása alapján a következő feljegyzést tette: „Pöszeparty Örzse és Kondorváry Kati szűz kisasszonyok ezelőtt 500 egynéhány esztendővel építették a mai napiglan is látható szomfavai templomot." Egyúttal megírja, hogy a szomfavai erdészház ennek a rommá tett templomnak egyik falára épült. ARANY Dénes - CSÉCSY István, 1990. 3. - Eredetileg ármentes dombocskán települt Asszonyfalva. PATAKI József, 1936. 30., 195. PATAKI József, 1955. 75., 85., 87.; ANDRÁSFALVY Bertalan 1965. 3.; ANDRÁSFALVY Bertalan, 1973. 9. ZICHY okm. 1872-1915. I. 326. ZICHY okm. 1872-1915. XU. 234. GROSSCHMID Gábor, 1887. 142. Ezt a fontos tizedlajstromot használja fel CSÁNKI Dezső, 18901897. II. 131-132., 184-185., és megjegyzi, hogy az okmány az OL-ban található. IVÁNYI István, 1889-1907. IV. 17.