Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA A Kalocsai Iskolanővérek kínai missziója 1926-1948

pl. Cheu, kiejtve sé - elveszteni - ez az első tónus szerint van kiejtve [...], idő a második tónus szerint [...], valaminek a vége a harmadik tónus szerint [...], világ

, ez a negyedik tónus szerint /.../. "

187 „Mi a fejünkbe vettük, hogy ha törik vagy szakad az a kínai könyv, de mi a nyelvet megtanuljuk. És nem is olyan rettenetesen nehéz, mint ahogy otthon Európában ijesztgettek tőle az emberek. Csak az írás nehéz, mert rendkívül komplikáltak a betűk. És nagyon jó fül kell hozzá, hogy észre vegye az ember a különféle hangárnyalatot, mert a kínai nyelvben az árnyalat, a tónus adja meg a szónak vagy mondatnak értelmét. [...] mi megjártuk egyik-másik tónus helytelen használatával. [...] Az üdvözlés így szól kínai nyelven: Mumu há? = Anyám, hogy érzed magad? A felelet: há = jól érzem magam. Ahogy a kis falvakon áthaladtunk a jó öreg nénikék és leányok mind mélyen meghajolva üdvözöltek bennünket az előbb leírt szavakkal: Mumu há. Mi meg feleltünk rendületlenül: há. Nagyon boldogan mosolyogtak ránk a feleleteink után. Később rá is jöttünk miért. Ugyanis a „há" a 3. tónusban jelenti azt, hogy jól érzem magam. A 4. tónusban pedig azt jelenti, hogy szeretlek. Mi a 3. tónus helyett a 4. tónust használtuk tévedésből. [...] A tanulás megy, de a dallam, vagy mint jó Virgilia nővérkénk szokta mondani: „a nótája" kissé nehéz, mert nem valami fülbemászó. "

188 A nővérek későbbi leveleikben már olyan természetességgel használtak kínai szavakat, hogy néha el is mulasztották megadni azok magyar jelentését. A leggyakrabban olvasható kínai szavak (fonetikusan átírva): 'mumu' = anya (a nővérek kínai megszólítása), 'senfu' = pap, 'táku' = a katekétanök neve, 'tej-szi' = keresztelni, 'tungkoáni' = keleti külvárosi. A környékbeli kínai emberek népviseletéről annyit tudhatunk, hogy egyszerű, kék színű ruhában és rongytalpú, könnyű vászoncipőben jártak. A nők hosszú, bokáig érő, bő nadrágot és rövidebb, kabátszerü felsőruhát hordtak, míg a férfiak hosszú, kétoldalt felhasított felöltőt viseltek. A nők nyáron hajadonfővel jártak, télen egy pártaszerü fejfedővel védekeztek a hideg ellen, a férfiak pedig kis kerek, karima nélküli sapkát hordtak.

189 A kínaiak szemében az európai apácák ruhái éppen úgy furcsának tűnhettek, mind amennyire idegen volt először minden a magyar nővéreknek Kínában. Legelőször a cipőikkel keltettek feltűnést. „Csend, béke, nyugalom, ima és munka, csendes, zajtalan munka, csak a magyar nővérek európai cipőjének kopogása hallatszik, a többi mind kínai cipőben jár. "

19

° „Másnap, azaz 4-én délután megnéztük az intézetet is, s így a kis malmot is, melyet két öszvér húz, bekötött szemmel. Fölmentünk a malom padlására is, természetes, a mi európai kemény sarkú bőr cipőinkben. Alig sétáltunk azonban végig a deszkamennyezetű padláson, midőn lélekszakadva rohant föl egy kis növendék, hogy menjünk le, mert a kopogós léptünktől úgy megijedt a két öszvér, hogy most eszeveszetten nyargal mindkettő a malomban. [...] Az öszvéreknek szokatlan volt a mi európai cipőnk, mert itt mindenki a hangtalan kínai topánkában jár. "

191 Valószínűleg erre a kis incidensre való tekintettel oldódott meg hamarosan a cipő-probléma, mert egy 1926. október 30-án kelt levélben azt olvashatjuk, hogy minden magyar nővér kapott már „görbeorrú, meleg, bársony kínai cipőt is. "

m Ám a nővérek lábai a kínai cipők ellenére is feltűnést keltettek a bennszülött lakosság körében. Amikor például 1927-ben Sienhsienből az európai nőktől kevésbé látogatott Tamingfuba utaztak, különösen nagy lábaik miatt bámulták meg őket mindenütt, mivel „a kínai nők lábait már kiskorukban elnyomorítják, hogy lehetőleg minél kisebb, csinosabb 17 BKMÖL XII. 6. A kínai misszió iratai 1925-1926. Pecze Mária Erna 1926. október 18-án kelt levele. <í( BKMÖL XII. 6. A kínai misszió iratai 1925-1926. Surányi Mária Foréria 1926. október 24-én kelt levele. " SZARVAS Miklós, 1935. 26. 10 BKMÖL XII. 6. A kínai misszió iratai 1925-1926. Bérezi Mária Coelestina 1926. október 3-án kelt levele. " BKMÖL XII. 6. A kínai misszió iratai 1925-1926. Surányi Mária Foréria 1926. október 24-én kelt levele. 12 BKMÖL XII. 6. A kínai misszió iratai 1925-1926. Hirmann Mária Margit 1926. október 30-án kelt levele.