Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében

Április 8-án az újvidéki szerb küldöttség Pozsonyban 15 előterjesztette nemzeti és szoci­ális kívánalmait. A magyar országgyűlés nyelvi engedményekre hajlandó volt, de a ma­gyarországi szerbek politikai nemzetként való elismerésétől elzárkózott. A tárgyalások Kossuth 16 és Stratimirovics között végül is a kibékíthetetlen ellentétek jegyében zárultak. 1848 májusában-júniusában az ország déli területein, a Bácskában és a Temesközben, va­lamint a Katonai Határőrvidéken szerb fegyveres mozgalom bontakozott ki. 17 A nemzetőrség felállítása A bajai tanács és a választott község ülése, a tanácsközség-ülés, 1848. május 6-án a kedvezőtlen körülményekre hivatkozva utasította a városi rendőrkapitányt, hogy intézked­jen megfelelő mennyiségű puskapor beszerzéséről és golyók öntéséről. 18 Május 21-én a tanácsközség-ülés a járási főszolgabíró rendeletére a nemzetőrség tizedenkénti összeírásáról intézkedett. 19 A nemzetőrség 1848. június 7-ig meg is alakult, amint azt Knézy Antal, Bács­Bodrog megye alispánja 1848. június 7-én és 9-én Verbászon 20 keltezett, és a június 11-i tanácsülés elé került levelei bizonyítják. Az alispán ezekben a levelekben elmondta, hogy a vagyonos osztályt végromlással fenyegető, főként a csajkások kerületéből származó számos elégedetlen zavargó egyesült és Titelre 21 rontott. Az ott lévő ágyúk közül nyolcat minden ellenállás nélkül elfoglaltak, majd így felfegyverkezve Óbecse 22 felé vették az útjukat. Az alispán felhívott minden honpolgárt, hogy a saját személye, vagyona és a közös haza vé­delme érdekében éberen őrködjön, a nemzeti őrsereg puskákkal, kaszákkal felfegyverkezve álljon készen, hogy felsőbb rendelkezésre egyesíthesse erejét az egész megye és a lázadó­kat, ha ez másképpen nem megy, fegyverrel megsemmisíthesse. Rudics Máté főszolgabíró az alispáni felhíváshoz hozzátette, hogy a veszélyeztetett helyekre a nemzetőrsereget ko­csin, ingyen fuvarokkal fogják eljuttatni. Felszólította a várost, hogy az alkotmányos sza­badság fenntartására hivatott nemzetőrsereg, amely Baján már megalakult, de hittel leköte­lezve még nincsen, a törvényes esküt tegye le. A tanácsülés határozatban mondta ki, a nemzetőrsereget amennyire csak lehet, fel kell fegyverezni, 1848. június 12-én reggel 7 órára össze kell hívni, és az 1848. évi 22. tc. 34. §­a szerint fel kell esketni. A városnak nemcsak a bekövetkezhető veszélyek elhárításáról, hanem a védelméről is gondoskodnia kell, amelyhez a nemzetőrség ereje nélkülözhetetlen. Mindezek figyelembevételével a tanácsülés úgy határozott, hogy a jelenleg 400 főben meg­állapított nemzetőrséget fel kell fegyverezni. A csapatot felszólítás és toborzás útján ön­15 Pozsony (Pozsony vm., ma: Bratislava, SK) 16 Kossuth Lajos (1802-1894) hírlapíró, a nemesi ellenzék legnagyobb vezetője; az utolsó rendi országgyűlésen Pest vm. követe és az alsótábla ellenzéki követi csoportjának vezérszónoka; a Batthyány-kormány pénzügymi­nisztere; a népképviseleti országgyűlésen Pest képviselője; 1848. szeptember 21.: az OHB tagja és október 8.: elnöke; 1849. április 14-augusztus 11. kormányzóelnök; a szabadságharc leverése után emigrál; 1851-ben in contumaciam halálra ítélik. Torinóban hal meg. 17 BONA Gábor, 1984.1. 457-458. 18 BKMÖL IV. 1101. Közgy. jkv. 1847-1849.156/1848. 19 Uo. 174/1848. 20 Ó- és Újverbász (Bács-Bodrog vm., ma: Starí és Novi Vrbas, YU) 21 Titel (Bács-Bodrog vm., ma: Titel, YU) 22 Óbecse (Bács-Bodrog vm., ma: Starí Becej, YU)

Next

/
Thumbnails
Contents