Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

MOLNÁR JÁNOS Baja város népoktatásáról az 1800-as évek utolsó évtizedeiben

A századvég évtizedeiben ugyanezen felosztásban az alábbi arányokat vizsgálhatjuk: Hitfelekezet a lakosság százalékában Hitfelekezet 1890 1900 Bács-Bodrog Baja Bács-Bodrog Baja Római katolikus 64 % 85,9 % 62,5 % 83,7 % Izraelita 0,2% 10,2% 1,8 % 10,9 % Görögkeleti 18 % 1,3 % 18,8 % 1,8% Református 0,3 % 1,4% 4,1 % 2,- % Evangélikus 0,9 % 0,7 % 10,7 % 0,9 % Egyéb 16,6 % 0,5 % 2,1 % 0,7 % A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a legnagyobb arányt képviselő római katolikus népesség az évtizedek folyamán megőrizte elsőségét. Szerényen növekedett a református vallású lakosság száma. Jóval nagyobb emelkedést mutat a zsidó népesség alakulása. A városban, de a vonzáskörzetében betöltött gazdasági szerepüket, jelentőségüket az is jelzi, hogy az akkori megye egészében Baján éltek a legtöbben. Feltűnő Baján a görögkeleti vallásúak számának jelentős csökkenése. Az eltávozók a megye déli - szerbek lakta - vidékein vélték megtalálni a biztonságosabb egzisztenciájukat. Az eddigiekben is szerepelt Kecskemét városában feltűnően magas a református vallásúak aránya. Ez 1900-ban a népesség 24,6 %-a. Zomborban viszont, ugyanezen időben a görögkeleti hitfelekezethez tartozott a lakosság 39,4 %-a. b) A lakosság anyanyelve Az 1800-as évek közepétől is meghatározó a magyar ajkú népesség. Arányuk az azt követő évtizedekben is növekvő tendenciát mutatott. 1880-ban a polgári népesség 69,9 %-a, 1890-ben 70,1 %-a, s 1900-ban 80 %-a magyar anyanyelvű. A nemzetiségi hovatartozást mutatja az alábbi táblázat: (Baja város mutatóit 1900. évben - összehasonlítás céljából vetettük egybe a három közigazgatási egységgel.) 1880 1890 1900 Bács-Bodrog Zombor Kecskemét Polgári népesség vm. Össznépesség Magyar 69,9% 70,1% 80% 38,5% 31,2% 99% Szerb 18,6% 16,6% 12,1% 19,5% 40,4% Német 10,6% 9,9% 7,7% 30,7% 8,7% Egyéb 0,9% 3,4% 0,2% 11,3% 19,7% 1% Összesen: 100% 100% 100% 100 % 100% 100% A város lakói közül nem kevés a szerb, valamint a német anyanyelvet beszélők száma. Az 1900. évet követő statisztikai adatok új megnevezést vezetnek be az ún. délszláv anyanyelvűek megjelölésére, illetve megkülönböztetésre, nevezetesen a bunyevác, illetve sokác