Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében

belőlük öntött ágyúkat oda fogják adni a városnak. A harangokat ágyúöntés céljára Nagybányára

1

" rendelte szállíttatni.

184 Horváth Gyula állami tiszt az 1849. július 7-én tartott tanácsülésen a haza oltárára egy gyutacsos szuronyos fegyvert adományozott.

185 Nemzetiségi problémák Annak ellenére, hogy Baján viszonylag jelentős szerb és német népesség élt, a nemzetiségek közötti ellentétről nincs szó a jegyzőkönyvekben. Az egyetlen érdemi kivétel ez alól a már előbb említett, 1849. februári védelmi bizottmányi rendelet, amely szerint az ellenséges rácok iránt rokonszenvvel viseltető óhitű katolikusoknak le kellett adniuk a fegyvereiket.

186 Arról, hogy ez a rendelkezés hány lakost érintett, nincs szó a jegyzőkönyvekben. A tábori bizottmány élelmezési osztályának 1848. augusztus 10-én kelt 26. számú határozata az augusztus 21-én és 25-én tartott tanácsülésen került felolvasásra. A határozat szerint a pártütőkké vált, és a szerbek sáncaiba vonult görög nem egyesült vallású lakosok minden ingó és ingatlan vagyona az állam részére lefoglalandó, azokat haladéktalanul össze kell íratni, zár alá kell vétetni, és minden lábas marháikat feljegyzés és leírás mellett, biztos őrizet kíséretében Verbászra kell küldetni. A városi tanács a rendeletet ahhoz való alkalmazkodás végett tudomásul vette. A tanácsnokokat pedig arra utasította, hogy tizedeikben szigorúan felügyeljenek a netán előforduló ilyen esetekre, a hazaárulók minden vagyonát azonnal vegyék zár alá és tapasztalataikról tudósítsák a városi tanácsot.

187 A bajai görög nem egyesült vallású hitközség fenti rendelkezéssel kapcsolatos nyilatkozatát az 1848. szeptember l-jén tartott tanácsülésen olvasták fel. Ebben kijelentették, hogy a Magyarország alsó vidékein hitsorsosaik által előidézett lázas és vészt hozó mozgalmakat elítélik. Ők a szeparatizmus gyűlöletes eszméjétől távol állnak, és ahogyan eddig, úgy ezután is fenntartani kívánják azt a testvéri egyetértést, amely őket a hon minden ajkú és vallású népeivel a közös cél, a szeretett haza boldogulására irányuló haladásban összefűzi. Ezt a hazafias nyilatkozatot a városi tanács tudomásul vette, és megküldte a Közlöny című hivatalos kormánylap szerkesztőségének, helyben sokszorosított példányait pedig a városban szétosztatni rendelte.

188 Az 1848. november 27-29-én tartott tanácsülés Eszék

189 város rác nyelven írt hivatalos levelével foglalkozott. A városi tanács kifejtette, hogy az újabb törvények, így az 1840. évi 6. tc. és az 1844. évi 2. tc. világosan elrendelik a hivatalos levelezés magyar nyelven való folytatását. Kivételt csak a kapcsolt részekre tesznek, de ott sem a rác, hanem a latin nyelv használatát engedélyezik. Eszék városa hivatalosan csak magyar nyelven levelezhetne, ezért a rác nyelven szerkesztett levele a törvény világos sérelme nélkül nem tárgyalható. Az Eszéken működő 183 Nagybánya (Szatmár vm., ma: Baia-Mare, RO) 184 BKMÖL IV. 1101. Közgy.jkv. 1847-1849. 9/1849.; I. még: KLÖMXIV. 1953. 148. 185 BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1849. 249/1849. 186 Uo. 67/1849. 187 BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1847-1848. 1023/1848. 188 Uo. 1056/1848. 189 Eszék (Verőce vm., ma: Osijek, HR)