Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében

őrléshez feltétlenül szükséges egy-egy legényt valamennyi malomban felmenti a mozgó csapatba való besoroztatás alól.

122 Az 1849. április 20-án, 24-én, 26-án, 28-án és 30-án tartott tanácsülés jegyzőkönyve arról tudósít, hogy 1849. április 24-én az ellenséges hadak 11 gőzösön vonultak le a Dunán. Az eseményt jelentették a Megyei Bizottmánynak, segítséget is kérve tőle.

123 Haczell Márton

124 Bács megyei teljhatalmú kormánybiztos 1849. április 30-án kelt 46. számú és május l-jén kelt 57. számú levelét az 1849. május 3-án tartott tanácsülésen olvasták fel. A levelekben tájékoztatta a városi tanácsot az ellenséges mozgalmak miatt tett intézkedéseiről, egyszersmint felhívta a város polgárait, hogy minden szükséges lépést tegyenek meg az ellenség netaláni betörésének a megakadályozására, a hihetőleg érkező katonai erőt pedig támogassák. A tanács a rendeletet tudomásul vette és kijelentette, hogy mint eddig, úgy ezentúl is minden lehetséges erejével azon fog munkálkodni, hogy az ellenség betörését megakadályozza.

125 Baja városa 1849. május 6-án harci cselekmény színhelye volt. Éjjel 3 órakor ellenséges gőzös kötött ki Szeremlénél. A város a közelben tartózkodó Bernáth Lajos őrnagytól kért segítséget, aki csapataival és két 6 fontos ágyújával megtámadta és elriasztotta a gőzösökből kiszállt fegyvereseket.

126 Az ellenség megfutamításában szintén jelentős érdemeket szerzett Killinger Zsigmond tüzérmester és tüzértársai részére adományt is gyűjtött hálából a város, amiért a 18 fontos ágyúnál derekesan működtek, és ezáltal megmentették Baját a dúlástól. A városi tanács a közönség adakozásaiból befolyt összeg felét Killinger Zsigmondnak, a másik felét tüzértársai közötti felosztás végett Karassay József őrnagynak adta át. A tüzéreknek kézbesített 125 pengőforintról szóló nyugtát az adakozók névjegyzékével együtt azoknak köszönetet mondva -, levéltárba tétette a városi tanács.

127 Haczell Márton teljhatalmú kormánybiztos 1849. május 18-án Szabadkán kelt levele szerint a hadügyminisztériumnál alkalmazott Sándor Józsefet tanácsnoki állásában Ott Márton képviselő helyettesíti.

128 Sándor József maga tudósította a közgyűlést az egykor a vezénylete alatt állt nemzetőrcsapat részére tett kifizetésekről és az általuk használt fegyverek hová történt fordításáról, a jelentés szövege azonban nem került be a jegyzőkönyvbe.

129 1849. május 24-én Haczell Márton leveléből szereztek tudomást a bajaiak arról, hogy Buda várát a magyar seregek bevették. A győzelmet vasárnap ünnepelte meg a város. A közgyűlés elrendelte a nemzeti színű zászlók kifüggesztését, estére pedig az ünnepi kivilágítást. Bartók Mátyás

130 prépost és plébános ünnepi istentiszteleten elmondott szavait a piactéren 9 órakor az ágostai, 10 órakor a helvét vallásúak köszöntötték. A közgyűlés tagjai délután az izraeliták istentiszteletén vettek részt. A városi cselédség és a Baján állomásozó 122 Uo. 90/1849. 123 Uo. 110/1849. 124 Haczell Márton, Nyíregyháza polgármestere és 1848-ban képviselője; 1848. október 5.: Beöthy Ödön mellett másodkormánybiztos a Délvidéken; 1849. április végétől Batthyány Kázmér utódja a Bács megyei kormánybiztosságban. 125 BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1849. 122/1849. 126 Uo. 155/1849. 127 Uo. 188/1849. 128 BKMÖL IV. 1101. Közgy.jkv. 1847-1849. 56/1849. 129 Uo. 61/1849. 130 Bartók Mátyás derzsi prépost és bajai plébános; a Szent Ferenc-rendiek bajai zárdafőnöke; 1849. március: a Bács megyei népfelkelők elfogják.