Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

ÖSSZEFOGLALÓK

mérésére egy bizottságot neveztek ki, amely munkájának elvégzéséről jelentést tett a város elöljáróságának. Ez a jelentés képezi a forrásközlés tárgyát. A forrás 3 nagyobb részre tagolódik. Az első részben a város 19. század közepi vagyoni állapotát veszi számba a bizottság, a birtokszerzésekbe (földesúri megváltakozásba, puszták megvételébe) fektetett beruházásoktól, a befolyó jövedelmeken át a felvett kölcsönökig. A második részben az elődök birtokpolitikájának felelevenítése mellett a bizottság tagjai arra tettek javaslatot, hogyan hasznosítsa Kecskemét város a megszerzett három pusztarészt. A harmadik részben pedig arról formált véleményt a bizottság, hogy a pusztarészek megszerzésébe fektetett összeget konkrétan hogyan teremtsék elő. A forrásból egyértelműen kitűnik, hogy Kecskemét mindenkor körültekintően járt el birtokszerzései során. Pontos kimutatások alapján mérte fel fizetőképességét, és érdekeit szemelőtt tartva döntött birtokai hasznosításáról. Ugyanakkor a kor szellemét meghaladó, demokratikus intézkedésekkel - a megszerzett földek kiosztásával, azok vételárának a lakosok irányában több évi törlesztési kedvezménnyel elősegítette lakóinak, ezzel magának a városnak a gyarapodását. Mindenkor tartotta magát az elődök elvéhez: „azon község (közösség) tehetős, melynek egyes polgárai vagyonosak és tehetősek".