Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében

lakosaiból fog állni. A nemzetőrök szolgálatra való kiállítását tisztjeikre bízták, a városi lakosokat a tizedenként kinevezett biztosok rendelik ki. Minden külső őrhelyen 1 tizedes lesz szolgálatban, és két kapunként 1 tiszt tartozik felvigyázni. A belső éjjeli őrök felügyeletét a város mind a 12 tizedében 2-2 képviselőre bízták. A név szerint felsorolt biztosok az éjjeli őrködéshez a saját tizedükből a város nem nemzetőr lakosaiból ötvenet tartoztak kirendelni. A kirendelt este 7 órakor tartozik a városházánál megjelenni. Meg nem jelenés esetén első alkalommal 1 pengőforint, másodszor 2 pengőforint és 6 napi fogság, minden további esetben pedig az előző kétszerese lesz a büntetés. Ez alkalommal a tanács rendelkezett arról is, hogy a város lakosai közül úti levél nélkül senkinek sem szabad a várost elhagynia. A plébániatemplom vagy a barátok temploma harangjának félreverésekor pedig minden városi lakos fegyveresen tartozik a városházához sietni.

65 A nemzetőrség kapitányai az 1848. augusztus 21-én és 25-én tartott tanácsülésen beadták a városi tanácsnak az őrálláson megjelenni vonakodó nemzetőrök névsorát. A városi tanács úgy határozott, hogy a névsort az illetékes tizedbeli tanácsnokoknak azzal a meghagyással adja ki, hogy az 1848. évi 1008. számú tanácsi határozat értelmében az őrálláson meg nem jelenő nemzetőrökön az 1 pengőforint büntetésdíjat megvegyék.

66 Az 1848. szeptember 24-i közgyűlés a háborús időre utalva kérte Mészáros Lázár hadügyminisztert, hogy legalább 4-500 szuronyos fegyvert, és ha lehetséges, néhány ágyút is rendeljen ki a város részére.

67 Mészáros Lázár 1848. szeptember 26-án, Verbászon kelt levelében válaszolt a kérésre. Közölte, hogyha a bajai nemzetőrök tudnak bánni a gyutacsos fegyverrel, 400 szuronyos fegyvert tud adni a részükre. A közgyűlés köszönetét fejezte ki a hadügyminiszternek, és az ígért fegyverek mielőbbi megküldését kérte, minthogy a bajai nemzetőrök a gyutacsos fegyverek kezelését már begyakorolták.

68 Az 1848. október 19-én és 22-én tartott közgyűlésen szóba került, hogy a városi nemzetőrség a rác és a horvát állami foglyok, valamint a bajai sóház és az állami magtár őrzésével jelentősen el van foglalva, és ezek miatt a kültáborozást erején felüli tehernek tartja. Ezért a közgyűlés arra kérte Beöthy Ödön

69 teljhatalmú országos biztost, hogy a bajai nemzetőröket mentesítse a kültáborozástól.

7íl Az 1848. október 31-i tanácsülés napirendi pontjaként olvasták fel a nemzetőrségi tanács 5338/1848. számú rendeletét, amely a nemzetőrség számáról kért kimutatást. A tanács meghagyta a nemzetőrség tisztjeinek, hogy a századaikba sorozott nemzetőrök számát jelentsék be.

71 65 BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1847-1848. 1008/1848. 6Í Uo. 1045/1848. 67 BKMÖL IV. 1101. Közgy.jkv. 1847-1849.70/1848. 68 Uo. 73/1848. 69 Beöthy Ödön (1796-1854) Bihar megyei földbirtokos, a nemesi ellenzék egyik vezetője; 1848. április 5.: Bihar vm. követe az utolsó rendi országgyűlésen; 1848. április 20 - 1849. június 8.: Bihar vm. töispánja; 1848. július 6.: a felsőház igazoló bizottmányának tagja; 1848. augusztus 26.: délvidéki királyi biztos; 1848. december 19 1849. január 19.: erdélyi teljhatalmú országos biztos; 1849. április 1.: honvédezredessé és bukaresti lökonzullá nevezik ki, rendeltetési helyére azonban nem sikerül eljutnia; 1849. június 14.: a hétszemélyes íötörvényszék első alelnöke; 1849. június-július: Bihar vm. országgyűlési képviselője; a szabadságharc leverése után emigrál; 1851-ben in contumaciam halálra ítélik. Hamburgban hal meg. 70 BKMÖL IV. 1101. Közgy.jkv. 1847-1849.79/1848. 71 BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1847-1848. 1202/1848.