Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét vagyoni helyzetének felmérése 1855-ben

Ezen kívül egyes lakosoknál kint van az úgynevezett legrégibb, és középidőbeli köztartozásokbul, legfelsőbb rendeletnél fogva 6 % kamattal beszedendő 39.019 pft 46 xr.Báró Bánffy Miklós úr örökösseinél 5.000 pft. Báró Bánffy László úr örökösseinél 300 pft. Szintén ide számitandók azon jelentékeny összegek, mellyek 1841-k évtől 1855-k évig házi adó, váltsági kamat, és haszonbérek címe alatt több lakosoknál még tartozásban vannak, valamint a városi község részére jutnak azon köz adóbeli tartozások is, mellyek egyes lakosoknál még kint vannak, ha majdan az 1849/50-k évben a városi pénztárból viselt nagy mennyiségű hadélelmezési költségek az álladalom által utalványoztatni, s az adó lerovására beszámíttatni fognak; - de mindezeknél jelentékenyebb azon ingatlan vagyonság, mely mint a városi község szabad rendelkezése alá tartozó tulajdona következőkbül áll: a) Pesten a belvárosban két ház. b) Ürbői pusztán a Sárközy Imre féle csődtömegből már visszaítélt 250 hold föld. c) Szentkirályi, és Monostori pusztákon két száraz malom. d) Városi középületek, külső, és belső korcsmák, s vendégfogadók. e) Belhatárban lévő összes közlegelők. f) Úrréti föld, és füzes erdei kaszálló. g) Belhatárban lévő kemény, és lágyfa erdők. Melly kimutatásból megtetszik, miszerént a városnak készpénzbeli beruházmányai 637.578 pft 2 3/5 xrral haladják összes adósságait, s ezen túl még nagy jelentőségű pénzbeli, és ingatlan vagyonsággal rendelkezhetik a városi község. II. A borbási, szentkirályi, és alpári puszták jövője fölött szükségessé vált végleges intézkedésre vonatkozólag értekezletünk eredményét következőleg mutatjuk be: - előbocsátván azt, hogy a város belhatára területének nagyobb része homokos természetű - a régibb századokban is már nagy népességű Kecskemét város lakosságát saját határa kitartani képes nem volt - később pedig, midőn részint a török uralom vas vesszeje alatt elszéledt kissebb községek, részint a török kiveretésekor elpusztult szomszéd helységek lakossága - mint a város levéltárában jegyzőkönyveink cáfolhatatlanul igazolják, Kecskemétre költöztek, s ez után a város népessége nagyon megszaporodott, mindég fő gondja, s lelkiismeretes törekvése volt az elöljáróságnak: hogy a közlekedési eszközöktül megfosztott város lakossága, tüzetesen földmívelés, s barom tenyésztés által ne csak élelmét megkeresni, de jólét, s vagyonosságban is előhaladni képes legyen, ez indok által vezényleti gondos örök meg nem hálálható igyekezetének eredménye lett; hogy részint haszonbérbe, részint zálogba vett, vagy örökössen megszerzendő pusztákról gondoskodtak szorgalmas eleink: - mellesleg legyen említve - múlt század elején tizenöt kun pusztát bírt városunk egyszerre haszonbérben a most használatában lévő minden pusztákon kívül, s a Koháry gróftul átvett Vacs, s Károlyi grófoktul bérlett Újfaluval együtt, öszvesen harminckét pusztán űzték a kecskeméti gazdák európai hírű marhatenyésztésüket, később, midőn 1745-k évben a Jász Kun Kerületek meg váltakozván, pusztáikat saját használatukba vették, a