Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

BÁNKÚTI IMRE A Kiskunság a török hódoltság utolsó évtizedeiben (Dokumentumok 1667-1683)

P.

26 Karczag Gécinek és Solthi Istóknak hivattatnak. Aponyi István és Fodor Pál nevű katonákkal möntenek el katonaságra. És ismétlen ez elmúlt őszszel ugyan ezön Aponyi István, Fodor Pál, Szerencsen lakozó Kőszöghi István, Komjáti István és Nagy István falunkban lévén egy nap, estig faiunkbői kimöntenek, napolván falunk határán, másik éjelön közzülök Halasi Mihály és Solthi Istók nevű tolvajok falunkba jüttenek, hitös kisbíránk házához möntenek, abrakot kértének az bírótul, és elfutot az bíró abrakért, míg az bíró az abrakot meghozta, addig az bíró házát tűzzel meggyújtotta (így!) az az megnevezőt katonák. Az ajtótt az az házgyújtó katonák megállották, mondván: lélek emez amaz fiai, egy is ki ne jűjjön. mert mindgyárt bele lövöldözünk az ki kijün, hanem még az kicsin fiaitok is égjön meg. Ez az Halasi Mihály az más télen Szerencsen telelt, Fodor Pál jól ismeri éa tudgya, és az Solüii Istók most mönt el az katonákkall, az mint föllyebb megírtuk. P. S.

27 Hlyen hírök is jüttenek fülünkben Nagyságos Kegyelmes Uraink, hogy Szabadszállásának némelly részében akar ura lenni, az mint ennek előtte nemzetös Széki Péterné aszszonyunk el is keszdötte volt, katonáival rejánk küldvén, 200 tallérokat elíizettete velünk, és Istenben boldogul kimúlt s idvőzült Méltóságos Palatínus Urunk eő Nagysága

28 igazságos törvényei megnyervén Széki Péternét, az két száz tallérnak százát visszaadatta, és az száza mai napig is oda vagyon az katonák részérűll. És ismétlen nemes Besztheri puszta telek felől is hasonló hír zöngedöz fülünkben, hogy abban is el akarnak szakasztani, arany telek

29 nevű högyecskét, azmint hasonlatos képpen ennek előtte való idővel Fántsyi János és Laszkári János uraink rejánk küldvén katonájukat, azon Besztheri föld határából elhajtották marháinkat, váltottuk 7tedfél (így!) száz tallérokon, ezön kártétel felöl is megtalálván ugyanazon böcsülletössen föllyeb említőt Méltóságos Magyar Országi Palatínus Urunkat, és eő Nagysága igaz törvénnyel viszszanyervén Fancsyi János és Laszkári urainkon. Minek okájért nagy alázatossággal kérjük Nagyságtokat Uraságtokat, értvén s tudván Nagyságtok minden mi eleinktül származót és idvőzült szent királyoktul ingyen kegyelemből adattatott, nyújtatott szép adományunkat, ismérvén és látván, ez mi sok elviselhetetlen siralmas szomorú panaszainkat kegyes füleiben vegye Nagyságtok Uraságtok Istenért, és az Nagyságtok Istentűi hívattatott és adattatott méltóság (a) szörént. Minden rajtunk hatalmassan s törvénytelenül való erőszaktevőket, az kik az Nagyságtok bottya s hatalma alatt vadnak, mert szintén elnyomattunk immár az sok húzás, vonás, sarcoltatásnak terhe alatt, ha Nagyságtok fel nem szabadít alóla, egyátallyában elpusztul az Király eő Fölsége megrongyollott három vagy négy, nemes kun földön lévő falucskáy. Ezeknek utána áldgya meg Isten Nagyságtokat és Uraságtokat minden kívánatos testi és lelki áldásival. Datum Szabadszallasini 11. die January Anno Domini 1668.

30 Az Nagyságtok alázatos kunay, (így!) az nemes Kis Kunságban Szabadszállás nevű telkön nyomorgó szegénység. Nagyságtoknak örömest szolgálnak erejük és tehetségük szörént. L. a 6.sz. jegyzetet. Post scriptum = utóirat. Wesselényi Ferenc nádor 1655-1667. Aranytelek: azonosítani nem tudtam. Kelt Szabadszálláson az Úr 1668. esztendejében január 11. napján.