Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

TÓTH ÁGNES A magyarországi németek története a hazai történetírásban 1945 után

Bellér Béla és Tilkovszky Lóránt a Horthy-korszak évtizedeinek nemzetiségpolitikáját részletesen, több szempontból is megvilágítva - pl. a magyar külpolitikai törekvések és a nemzetiségpolitika összefüggései a Bethlen, a Gömbös, a Darányi, a Bárdossy, a Kállay kormány idején, Németország és a magyarországi német kisebbség viszonya a '20-as, '30-as években, nemzetiségi kérdés a területi revíziók idején - dolgozta föl. Az évtizede megkezdett munka eredményeként jelent meg Tilkovszky Lorántnak az SS-toborzások magyarországi eseményeit bemutató kötete. Különös jelentőséggel bírt a Volksbund történetének monografikus földolgozása, tevékenységének bemutatása, a német kisebbség életében játszott szerepének, a korábbiakkal szemben lényegesen differenciáltabb megítélése is.

10 Ezekhez az eredményekhez - a fenntebb már említetteken túl - a liberalizálódó hazai kutatási körülmények, a fontos irategyüttesek „megnyitása", valamint a tudományos együttműködés keretében megnyíló külföldi kutatások lehetősége is hozzájárult. Érthető módon a külföldön őrzött források - legalább egy részének - feldolgozása révén egy-egy történeti probléma teljesebb, árnyaltabb bemutatására vállalkozhattak a szakemberek. Ösztönzőleg hatott a kisebbségtörténeti kutatásokra, hogy az Állami Gorkij Könyvtár Nemzetiségi, Közművelődési Kutató- és Dokumentációs Központjának Bibliográfiai munkacsoportja is megkezdte tevékenységét, és a nemzetiségi alap- és szakkönyvtárak koordinációs központjává vált. Az általuk megjelentetett „Nemzetiségek Magyarországon" című többkötetes, több ezer oldalas, több tízezer adatot magában foglaló komplex kiadvány" a kutatásoknak újabb lendületet adott. „A Käfer István vezetésével szerkesztett kötetek 1983tól folyamatosan jelentek meg, s a németek, a románok, a szlovákok és a hajdani délszláv fogalomba tartozó szerbek, horvátok, szlovének életéről szóló bibliográfiai adatokat ölelik fel az 1945-1975 közötti időszakban. Tartalmazzák a napi és hetilapok, folyóiratok nemzetiségi vonatkozású cikkeit, tanulmányait, a megjelent önálló köteteket, valamint a témáról külföldön napvilágot látott írásokat. " Ugyancsak eredménynek tekinthető, hogy 1976-ban megindultak a nemzetiségi oktatás hosszútávú koncepciójának kidolgozását segíteni hivatott kutatások. Ezekben a munkákban a szerzők a nemzetiségi oktatás tartalmi megújításának, az új oktatási formák, iskolatípusok kialakításának, a nemzetiségi pedagógusképzés korszerűsítésének, számbeli és minőségi továbbfejlesztésének kérdéseire helyezték a hangsúlyt.

12 A megváltozott körülmények tették lehetővé, hogy olyan, mindeddig tabuként kezelt témák, mint a második világháborút követő különböző nagyságrendű - németek kitelepítése, szlovák-magyar lakosságcsere - telepítések története szintén a kutatások központi A teljesség igénye nélkül csak néhány, témájában, és szemléletében, értékelésében is újat hozó szakmunkát kívánok itt ebből az időszakból megemlíteni: Bellér Béla: A magyarországi németek rövid története. Budapest, 1981.; Komanovics József: A hazai németek helyzetére vonatkozó rendelkezések a II. világháborút követő években 1945-1950. In: Baranyai Művelődés (1976.) 1, 127-33.; A hazai németség volksbundista - illetve hüségmozgalmi - szervezkedése, különös tekintettel Baranya megyére. In. Jannus Pannonius Múzeum Évkönyve 1969/1970. 183-93.; „Hűséggel a hazához" - a német lakosság náciellenes szervezkedése a II. világháború éveiben. In: Baranyai Művelődés. (1973) 4. 115-19.; Tilkovszky Lóránt: SS-toborzás Magyarországon. Budapest, 1974.; Ez volt a Volksbund. A német népcsoport politika és Magyarország 1938-1945. Budapest, 1978.; Németország és a magyarországi német kisebbség 1921-1924. In: Századok, 112. (1978). 348.; Törekvések a magyarországi német mozgalom radikalizására 1932-1933. In: Századok, 114. (1979). 42177.; A magyarországi német nemzetiségi kérdés a budapesti osztrák követség jelentéseinek tükrében 19181938. In: A Magyar tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei, XXX. kötet. 1981. 111-124. " FEHÉR István, 1993. 17. A német nemzetiség történetére vonatkozó bibliográfia elsőként, 1983-ban jelent meg. Németek Magyarországon 1945-1975. Bibliográfia. Szerk.: Käfer István. 1-2. kötet. Budapest, 1983. 12 Az Országos Pedagógiai Intézet e témához kapcsolódva 1975-ben tanulmánykötetet jelentetett meg.