Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA A Kalocsai Iskolanővérek kínai missziója 1926-1948

sütött nővérkénk. Délelőtt '/2 11 órától délután 5 óráig sült — de nem egészen volt megsülve, később folytatódott a sütés. [...] És egyszer pereccel akart bennünket meglepni. [...] két teljes napig sült és a végén mégis csak nem perec, hanem prézli lett belőle. "

209 A nővérek konyhai eszközei és felszerelései is hiányosak voltak a kezdeti időkben: „Ha szabadna, megkívánnánk az otthoni tésztás tepsziket, mert errefelé nem ismerik. Már szereztünk hármát, élesztőport is, de sütőcsővel nem lehet boldogulni, így hát le kell mondani róla egy ideig. "

2I

° Az ételborító dróthálót használták ételek lebontására, szitálásra és burgonyailletve paradicsompasszírozónak is. Fakanalat a házi nővérek maguk faragtak."" Ahogy a nővérek 1927-ben, az európai civilizációt még kevésbé ismerő Tamingba költöztek át, megváltozott az étrendjük is. Reggelire cirok-, bab- vagy kukoricalisztből készült kenyeret fogyasztottak köleslevessel, sós répával és forralt vizet ittak hozzá. Ebédre a már ismertetett kenyér mellé köleslevest ettek zöldséggel, majd sós répát, káposztát, babsalátát, uborkát, hagymát vagy borsót. A vacsora ugyanabból állt mint a reggeli. Tízóraira és uzsonnára mindig forralt víz volt. Hús csak nagyon ritkán, ünnepi alkalmakkor került az asztalra,"

1

" bár a nővérek igyekeztek változatossá és táplálóvá tenni étrendjüket. Saját konyhakertjükben a Magyarországról kapott vetőmagokat ültették el, kecskét tartottak, így tejhez is jutottak, kacsát, tyúkot, sertést hizlaltak.

21 A nővérek nem csak a maguk, hanem tanítványaik táplálkozására is gondot fordítottak. Az egész környék étkezési szokásait azonban nem tudták megváltoztatni. „[Nyáron] a kicsik legnagyobb része megbetegszik, hasmenés, amit a sok tök, uborka, dinnyeféle okoz, itt rengeteg fajta van, ezt mind nyersen, héjastól, magostól, mindenestől eszik meg, természetesen betegek lesznek tőle, a kis betegek legnagyobb • ; ; „214 része meg is hal. A kínai misszió hatása a társulatra A kínai misszionárius nővérek a társulatnak teljes jogú tagjai maradtak, a nagy távolság és az akadozó postaforgalom ellenére az általános főnöknőn kívül több nővér is állandó levelezési kapcsolatban állt velük és a társulat elöljárósága értesítette őket minden fontosabb, a társulatot érintő döntésről, változásról. Az általános főnöknőknek gondjuk volt arra is, hogy a Kínában tevékenykedő nővérek áldozatvállalása élénken éljen a társulat tagjainak tudatában: körlevélben ismertették a missziós nővérek életkörülményeit, új házak alapítását, a kínai bennszülött nővérek belépését, stb. A missziós nővérek sorsa mellett az egész kínai misszió ügyét is szívén viselte az egész társulat. Az egyes csoportok kiutazásának anyagi terheit a fiókházak megosztották a kalocsai anyaházzal, a misszió javára gyűjtéseket rendeztek, adományozókat toboroztak, színielödásaik bevételét a kínai misszió számára ajánlották fel. Azonban nemcsak pénzbeli támogatásban részesítették szerzetestársaikat, hanem 7

1 s imákat, szentmiséket és szenláldozásokat is ajánlottak fel értük és missziós céljaikra. Nemcsak saját rendtársaikat, hanem a katolikus egyház missziós törekvéseit is támogatták azzal, hogy különböző missziós lapokra fizettek elő; tanítványaik, illetve a települések felnőtt lakossága között missziós világi egyesületeket szerveztek (Jézus Szent Gyermeksége m BKMÖL XII. 6. A kínai misszió iratai 1925-1926. Surányi Mária Foréria 1926. október 24-én kelt levele. 210 BKMÖL XII. 6. A kínai misszió iratai 1925-1926. Pecze Mária Erna 1926. október 18-án kelt levele. 211 BKMÖL XII. 6. A kínai misszió iratai 1925-1926. Surányi Mária Foréria 1926. október 24-én kelt levele. 212 SZARVAS Miklós, 1935. 233. 213 Uo. 236. 214 BKMÖL XII. 6. A kínai misszió iratai 1938. Zemplén Mária Mediátrix 1938. november 3-án kelt levele. 215 BKMÖL XII. 6. Az általános főnöknők körlevelei. 1927/1. 1927 februárjában.; BKMÖL XII. 6. Kormányzótanácsi ülések jegyzőkönyvei. 1932. január 21. 6. pont.