Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA A Kalocsai Iskolanővérek kínai missziója 1926-1948

a legfontosabb lelki fölszerelések. Kritizáló [...], kényelemszerető hajlamúak nem alkalmasak a misszióba, valamint azok sem, akik a lelkiekben is különcködésre hajlamosak. "

m A missziós nővérek kiválasztásánál fontos volt az életkor, hiszen a nagyon fiatalok még tapasztalatlanok, az idősebbek pedig már fáradékonyabbak, nehezebben akklimatizálódnak. A kormányzótanács ügyelt arra, hogy a kiutazó nővérek viszonylag fiatalok, életerősek és egészségesek legyenek, hiszen az új életforma mellett az új éghajlati viszonyokat is meg kellett szokniuk. 1948-ra a missziós nővérek között - magyarországi utánpótlás hiányában - főleg középkorúakat találunk. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy hány évesek voltak a Magyarországról Kínába küldött nővérek kiutazásuk évében és 1948-ban: Életkor a kiutazás évében 1948-ban 20 és 29 év között 10 nővér 30 és 39 év között 8 nővér 2 nővér 40 és 49 év között 5 nővér 9 nővér 50 és 59 év között 1 nővér 7 nővér 60 és 69 év között 1 nővér 2 nővér 70 év fölött 1 nővér Összesen 25 nővér 21 nővér Az 1940-es évek közepén a kalocsai általános főnöknőnek küldött levelekből a nővérek közötti bizonyos feszültség olvasható ki. Mint minden együttélés, úgy a szerzetesi közösségi élet is néha nehézségekkel járhat, ami különösen fokozódhatott olyan viszontagságos és háborús időben, mint amilyenben Kína volt már 1937 óta.

180 Az anyaháztól távol, az akadozó postaforgalom miatt a rendi elöljárók intézkedéseit nélkülözve, a magyarországi ismerősök és családtagok miatt aggódva, felszínre kerülhettek problémák. Az idősebb, korábban érkezett nővérek és a fiatalabb, később kiutazók közötti generációs ellentétet nem tudta elsimítani a rangidős, ám akkor már igen beteg Leopoldina vikária és utóda Margit nővér sem, amit jól mutat, hogy a missziós nővérek folyton az általános főnöknő vizitációját sürgették. Ám erre - ismerve a háború alatti és utáni magyarországi helyzetet - nem kerülhetett sor, új vikária azonban érkezett, Markovich Mária Jozefa személyében. A missziós nővérek hétköznapjai Kínában A missziós nővérek kínai életéről, hétköznapjairól legtöbbet az általuk Magyarországra küldött levelekből tudhatunk meg. Különösen az első csoportban kiutazott nővérek írtak hosszú, érdekes leveleket, ám ők is csak a megérkezésüket követő néhány hétben engedhették meg maguknak, hogy részletes beszámolókat küldjenek haza. Amikor azonban elkezdődött a kínai nyelv tanulása és a mindennapi munka, akkortól már egyre ritkábban és egyre kevesebbet írtak. Természetes, hogy a levelekben elsősorban arra tértek ki, ami száBKMÖL XII. 6. Az általános főnöknők körlevelei. 1936/III. 1936. február 12. 1931-ben Japán elfoglalta Kína egy részét, majd újabb követeléseket támasztott. 1937. július 8-án a japánok nagyarányú, jól előkészített támadást indítottak Kína ellen, elfoglalták Pekinget, Tiencsint, Sanghait, 1938-ra pedig Kína legfejlettebb területei, (köztük Észak-Kína) japán ellenőrzés alá kerültek. A japánok 1941. december 7-i Pearl Harbor-i támadása után a japán-kínai konfliktus összekapcsolódott a világháborúval. 20. századi egyetemes történet, 1995. I. 433-436.; JORDÁN Gyula, 1999. 69-73., 83-107.