Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)
KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA A Kalocsai Iskolanővérek kínai missziója 1926-1948
a misszióra. Az általános főnöknő írásban arra kérte Somogyi Jenő jezsuita provinciálist, hogy az öt nővér csatlakozhasson a nyáron Kínába induló hat jezsuita atyához és a kiutazással kapcsolatos ügyeket is a páterek intézzék. 109 Ezeket a kéréseket a provinciális teljesítette is. A kalocsai anyaházban 1936. július 17-én vettek búcsút a társulat tagjai a Kínába induló nővérektől. A kalocsai ünnepi misére július 19-én került sor, a város nevében a polgármester-helyettes köszönt el a vasútállomáson a szerzetesnőktöl. Budapesten, a Jézus Szíve templomban aznap este volt búcsúztató szentmise a Kínába induló hat jezsuita 110 és az öt iskolanővér tiszteletére. A misszionárius atyák és az iskolanővérek július 21-én indultak vonattal Budapestről Triesztbe, onnan Rómába, ahol részesültek XI. Pius pápai áldásában, majd Nápolyból folytatták útjukat Kína felé. 1 " Megérkezésükről az első híradást Szarvas Miklós, a kínai magyar missziók apostoli helytartójának 1936. szeptember 23-án kelt levele tartalmazta. Szarvas Miklós leírta, hogy a nővérek már javában tanulják a kínai nyelvet, egy évig nem is viselhetnek semmiféle olyan hivatalt, ami a nyelvtanulásban hátráltatná őket. 112 Az ötödik kiutazás (1948) Az önálló kínai provincia létesítésének gondolatát 1931-ben vetette fel először Bleilőb Mária Bernárda általános főnöknő. A nagy távolság és a Kínában dúló zavargások 113 ugyanis nagyon megnehezítették a kínai házakkal való kapcsolattartást és érintkezést, az írásban kiadott intézkedéseket a kinti nővérek nem kapták meg időben, stb. A tanácsosnök akkor abban állapodtak meg, hogy a provincia létesítésével várnak addig, míg a magyar jezsuita atyák is rendezik e tekintetben missziós telepeiket, az idő szerint ugyanis még nekik sem volt provinciájuk Kínában." Szarvas Miklós S. J. missziós atya, püspöki megbízott 1931. december 24-én kelt levelében arra kérte a Kalocsai Iskolanővérek általános főnöknőjét, hogy a már meglévő három kínai missziós ház élére egy közös főnöknőt, vikáriát nevezzen ki. Szarvas páter Pfeiffer Mária Leopoldinát javasolta erre a fontos tisztségre, aki „nyugodt, megfontolt, köztiszteletben áll úgy a nővérek, mint a misszionáriusok közt, a kínai helyzetet már alapoÉrdemes megemlíteni, hogy az 1936-os missziós utazásra jelentkezett az akkori kormányzótanács két tagja: Bleilőb (Bánhalmi) Mária Bernárda volt általános főnöknő és Bali Mária Udefonsa is. Bernárda tanácsosnőt magas kora miatt nem javasolták a misszióba küldeni, Udefonsa tanácsosnő esetében felmerült, hogy az idős Leopoldina missziós vikária utóda lehetne, de abban egyezett meg a tanács, hogy egy olyan nővér, aki már évek óta él Kínában jobban ismeri az ottani viszonyokat és elönyösebben irányíthatja a kínai misszió ügyét, mint az, aki csak most utazott el Magyarországról. (Bali Mária Udefonsa nővér volt egyébként a társulat általános főnöknője 1947 és 1950 között.) BKMÖL XII. 6. Kormányzótanácsi ülések jegyzőkönyvei. 1936. március 17. 1. pont. 109 BLMÖL XII. 6. A kínai misszió iratai 1936. 314/1936. szám. A kiutazó hat jezsuita neve: Jaschkó István, Havas János, Papilla Lajos, Maron József, Ácsbolt János, Bencze István. KALOCSAI Néplap 1936. július 25. 2. 111 BKMÖL XII. 6. A kalocsai anyaház krónikája. 1936. július 17-27. " : BKMÖL XII 6. Kormányzótanácsi ülések jegyzőkönyvei. 1936. december 14. 2. pont. 113 Kínában az első világháború után a hatalom az egyes tartományokban önálló hadsereggel rendelkező helyi militaristák kezébe került, országosan elismert központi kormány nem létezett. Az 1925-1928-as nemzeti forradalom után a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) tagjaiból alakult nankingi kormány vezetésével befejeződött az ország egyesítése, de közben az országnak egyre növekvő japán fenyegetettséggel kellett szembenéznie. 1931. szeptember 18-án Japán támadást indított és elfoglalta Mandzsúriát, Kína kénytelen volt engedményeket tenni. 20. századi egyetemes történet I. 423-433.; JORDÁN Gyula, 1999. 61-78. 114 BKMÖL XII. 6. Kormányzótanácsi ülések jegyzőkönyvei. 1931. október 2. 4. pont.
