Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA A Kalocsai Iskolanővérek kínai missziója 1926-1948

Iskolanővérek kiválasztásában, nevezetesen Szarvas Miklóst, az első Kínába induló magyar jezsuita misszionáriust a nővérek személyesen is ismerték.

34 Az első kiutazás (1926) A missziós tevékenységet szervező jezsuitákkal való kapcsolatfelvétel első láncszeme az iratok alapján nem köthető konkrét időponthoz,

35 az Iskolanővérek kormányzótanácsi ülésének 1925. augusztus 20-i jegyzőkönyvében

36 ez olvasható: „Tisztelendő Anyánk [...] felolvastatta P. Csávossy Elemér S. J. provinciális levelét a khinai misszió ügyében, melyről már korábban is tárgyalt Tisztelendő Anyánkkal, hogy hajlandók lennénk-e átvenni Khinában, Tamingfou-ban a jézustársasági atyák által vezetett misszióstelepen egy leányiskola vezetését. Tisztelendő Anyánk akkoriban még nem adhatott érdemleges választ, mert előzetesen ismernie kellett a khinai misszió átvételének körülményeit és feltételeit, [...]." A jezsuiták magyarországi provinciálisa, Csávossy Elemér

37 az általános főnöknő kijelentésére a kínai magyar misszió vezetőjétől, Gábor István

38 jezsuita atyától levélben tájékoztatást kért, a nővérek áttelepülésének feltételeiről. A kapott választ Csávossy augusztus 17-én kelt kísérőlevelével együtt megküldte a nővéreknek,

39 az idézett jegyzőkönyvi bejegyzés folytatása lényegében e levél szövegének másolata. A kínai misszióban a magyar jezsuiták a francia missziós püspökség keretein belül működtek, tehát a Kalocsai Iskolanővérek missziós meghívása Henri Joseph Lécroart

40 missziós püspök joghatósága alá tartozott. A püspök közlése szerint

41 az apácák útiköltségét Magyarországról Kínába, valamint a nővérek eltartását Kínában a misszió fedezi. A missziónak egyelőre tíz személyre volt szüksége, beleértve a házi nővéreket is. A nővérektől elvárták a francia nyelvtudást, a házi nővérektől legalább olyan szinten, hogy gyónni tudjanak. A nővérek fő működési területéül a nevelést és a tanítást jelölték meg, emellett árvaházat és aggnők menedékházát, valamint gyógyszertárat kellene vezetniük, gyógyszerek kiosztása és betegek kezelése

42 tartozna még a feladataik közé. A püspök 1927 őszére, vagy 1928-ra javasolta a misszióba való érkezést, de hozzátette, hogy ha már 1925-ben kedvező választ kapna a nővérektől, elképzelhető egy még korábbi, 1926 őszi érkezési időpont, addigra felépülhetnek az apácák lakóhelyéül szolgáló épületek is. Ha az Iskolanővérek elfogadják a meghívás feltételeit, akkor a püspök hivatalosan is felkéri őket a misszió átvételére és megteszi a szükséges SZARVAS Miklós, 1935. 219-220. Azt, hogy a Kalocsai Iskolanővéreknek a Kínában tevékenykedő magyar jezsuitákkal már korábban is volt kapcsolata, bizonyítja Szarvas Miklós S. J. 1925. augusztus 21-én Tamingfuban kelt levele, melyben ezt írja a kalocsai általános főnöknőnek: „Szépen köszönöm 213/925. sz. júl. 5-ről kelt b. sorait. [...] Azt írja Nagyon Tiszt, főnöknő, hogy a missióba való jövetel a „jövő zenéje ". Szerintem közel valóság [...]" BKMÖL XII. 6. A kínai misszió iratai 1925-1926/3. BKMÖL XII. 6. Kormányzótanácsi ülések jegyzőkönyvei. 1925. augusztus 20. 1. pont Csávossy Elemér (1883-1972) író, lapszerkesztő, 1924 és 1937 között a Jézus Társaság magyarországi rendtartományának provinciálisa. Ö telepítette le 1928-ban Magyarországon a vizitációs apácákat, része volt a kínai misszió felvirágoztatásában. PUSKELY Mária, 1998. I. 556., II. 1335.; MAGYAR Katolikus Lexikon, 1997. II. 392-393. Gábor István (1893-1930) jezsuita hithirdető, a magyar jezsuiták kínai misszióstelepének vezetője. PUSKELY Mária, 1998.1. 556. BKMÖL XII. 6. A kínai misszió iratai 1925-1926/1. (46/1925. szám). Lécroart, Henri Joseph ( 1864-7) 1901-től végzett missziós tevékenységet, 1918 óta missziós püspök. Csávossy említett levelében mellékelte Lécroart püspök francia nyelvű levelét és annak magyar fordítását, Gábor István S. J. kísérő soraival. BKMÖL XII. 6. A kínai misszió iratai 1925-1926/1. (46/1925. szám.) Ezalatt nem szakápolás vagy kórházi vezetés értendő.