Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

meglévő aránytalanságokat ... az új egységek mint gazdasági egységek is életképesek legyenek, lehetőleg essenek egybe az ún. gazdasági régiókkal." Tekintettel arra, hogy ekkor még semmiféle határidő megjelölése nem történt, általános meglepetést keltett, hogy 1956. május 18-án a MDP budapesti pártaktíváján a Politikai Bizottság beszámolóját tartó Rákosi Mátyás minden szélesebb politikai és szakmai előkészítés nélkül, mint közvetlenül soron lévő faladatot vetette fel a megyék, a járások és a fővárosi kerületek számának csökkentését.

194 Ezt követően 1956. július 23-án jelent meg a központi vezetőség határozata, amelyben "a Központi Vezetőség felhívja a minisztertanácsot, hogy e kérdést jóváhagyás végett ősszel az országgyűlés elé terjessze. Az új megyék, járások, kerületek kialakítását 1957. január l-ig be kell fejezni."

195 A magyar nép másképpen döntött a következő hónapok eseményeinek alakulásáról, így a minden bizonnyal figyelemelterelő hadmozdulatnak is szánt, és kellően elő nem készített tervezet szükségszerűen hamvába holt. hl A forradalomtól a járási tanácsok felszámolásáig A tanácsok létrehozásáról és közel egy évtizedes működéséről az ország lakossága valójában 1956 őszén mondta ki félre nem érthetően véleményét.

196 Több megyében a községek sora határozatban szüntette meg a tanácsokat. Bács-Kiskun megye lakosai is egyértelmű véleményt nyilvánítottak.

197 Kalocsán a tanácsot nem váltották ugyan le, de menesztették a vb. elnökét és annak titkárát. Kiskunfélegyházán viszont "... az egész tanácsot nem ismerték el az államhatalom helyi szervének...", és leváltották mind a vb. elnökét, mind annak helyettesét és a titkárát is.

1 Annál nagyobb volt a mozgás a községekben, ahol a korábbi évek sérelmeit közvetlenebbül élték meg, és a kapcsolat is szükségszerűen személyesebb volt a tanácsi vezetők és lakosság között. A kevesebb munkaalkalom, a rosszabb közellátás 194 BEÉR János, 1962. 298-299. 195 A tervezet szerint az ország területe a fővárosra, 4 megyei jogú városra és 12 megyére oszlana, és 90 járás létesülne. Az előkészítetlen tervezet a vidéki tanácsokon belül komoly feszültséget okozott. Az egyébként is hónapok óta pattanásig feszült politikai légkör miatt 1956. október 11-én a Központi Vezetőség elhatározta, "hogy az ország igazgatási területének átszervezését nem terjeszti az országgyűlés elé. A Központi Vezetőség és a minisztertanács a következő években nem tartja célszerűnek a területátszervezés végrehajtását, mert ez megnehezítené, hogy minden erőnket a népgazdasági feladatok sikeres megoldására, a szocialista demokratizmus fejlesztésére fordítsuk." HENCZ Aurél, 1973. 558-560. 196 Borsod megyében 335 községi vb. elnökből 132-t, 335 v.b. titkárból 52-t, 40 függetlenített elnökhelyettesből 18-at bocsátottak el. BEÉR János, 1962. 313. 197 A lakosság véleményének alaposabb megismerése érdekében természetesen a forradalmi és nemzeti bizottságok anyagát, a különféle peres iratokat stb. is kellő mélységben kell tanulmányozni. Itt csak a tanácsokkal szembeni olyan megnyilvánulásokat idéztünk fel, amelyek a járási tanácsok szemüvegén át láthatók négy évtized távlatából. 198 A járási tanács később is csak a vb. elnökhelyettesét és a titkárát helyezte vissza. Kecskeméten "... sem a Nemzeti Bizottság, sem egyéb forradalmi szerv nem váltott le egy tanácstagunkat sem..." állapították meg a későbbi hetekben. Ebben minden bizonnyal jelentős része volt a köztiszteletben álló Tóth Lászlónak, az egykori polgármesternek, aki komoly mérséklő szerepet játszott ezekben a napokban. Baján és Kiskunhalason sem történt érdemi incidens, változás.