Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
1956 a mezőgazdaság számára nem volt rossz év, de akadtak, akik önhibájukon kívül nem tudták a számukra előírt beszolgáltatást teljesíteni: "...a beadási kötelezettségüket termés hiányában teljesíteni nem tudó termelők egy vagy több - a mezőgazdasági osztály és a begyűjtési hivatal által erre kijelölt - téeszből a beadás teljesítéséhez szükséges gabona mennyiségét az állami szabadáron felvásárolhassák." Az állami „szabadár" természetesen előre meghatározott, rögzített árat jelentett. A begyűjtési hivatalnak joga volt ellenőrizni a piacok és a városba vezető főbb útvonalak forgalmát. Általános volt az energia- és tüzelőhiány. A gépek gyakran álltak emiatt, ezért 1956. szeptember 30-tól három hétig korlátozásokat is bevezettek a vonat- és autóbuszközlekedésben, mert az őszi munkák elvégzéséhez kellett az üzemanyag. Az utazási korlátozás, melyben szerepet játszhatott az emberek távol tartása a Rajktemetéstől, nagyjából 600 vonatot érintett a Kecskemét - Budapest és a Kecskemét Szeged vonalon. Szintén a tüzelőhiány miatt 1955. december 20-tól 1956. március 5-ig szinte alig volt tanítás az iskolákban. Az ideológiai nevelést azonban ilyen körülmények között is fontosnak tartották: „...a tanulók és rajtuk keresztül a szülők világnézetében is fejlődés látható. Ugyanis a beiratkozott 8.181 tanuló közül 1.488 jelentkezett hittanra. Ez 18%-nak felel meg. Örvendetes az, hogy 1954-ben 27,8%-ról 23,2%-ra csökkent, és most a csökkenés újabb 5,2%. Ez az eredmény nevelőink jó agitációs munkáját dicséri." A tárgyi feltételek azonban nem mutattak javulást, az iskolák felújítására, bővítésére, fejlesztésére nem jutott pénz az 1955-56-os tanévben, viszont több iskolában "sikerült" függetleníteni az úttörő vezetőket. A rendszer alapvetően antidemokratikus jellegével párhuzamosan bizonyos enyhülés is megfigyelhető. Természetesen folytak a törvénytelenségek, de például megkezdődött a kuláklisták felülvizsgálata is. Ezt Kecskeméten 8 bizottság végezte, és két ütemben zajlott le. Először 171 hátralékkal terheltet vizsgáltak, 94 maradt még a listán. Ezután 744 személyt vizsgáltak meg, közülük 509-nek nem is volt földje. Az időközben elhaltakat, az elvándorlókat automatikusan törölték. Ebben a hullámban 261 személyt mentesítettek a hátrányok alól, majd hamarosan újabb 105-öt. 7 Az apparátus azonban hátráltatta a kuláklisták felülvizsgálatát, és hiába töröltek sokakat a listákról, a begyűjtési hivatal továbbra is kulákként bánt velük. Kecskemét fontos katonai központ is volt ebben az időszakban, és a forradalom alatti eseményekben meghatározó szerepet játszott a hadsereg, így ennek helyzetéről is szót kell ejteni. Kecskeméten volt a 3. hadtest parancsnoksága, alakulatai pedig a következő helyeken állomásoztak: Kecskemét, Pécs, Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Nagyatád, Nagykanizsa, Szabadszállás, Táborfalva, Örkénytábor, Orgovány, Csongrád. 8 Az alakulatok elhelyezkedéséből is látszik, hogy a hadtest egy délről jövő jugoszláv támadás kivédésére készült fel. Ez a doktrína a 1950-1977. Az 1956. augusztus 9-i ülés jegyzőkönyve. 5 BKMÖL XXIII. 551. a. Az 1956. október 10-i tanácsülés jegyzökönyve. 6 BKMÖL XXIII. 551. a. Az oktatási osztály jelentése az új oktatási év előkészítésének munkájáról. 1956. augusztus 6. 7 BKMÖL XXIII. 551. a. Az 1956. október 2-i tanácsülés jegyzőkönyve. 8 KAHLER Frigyes-M. KISS Sándor, Kortárs, 1996. 8.sz. 76-93.
