Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

Nagyközségkörnyékének községei: 1. Kunadacs ötk. 8 990 1 669 2. Szabadszállás nk. 16 454 7 095 3. Szalkszentmárton ötk. 8 210 2 947 4. Tass ötk. 7 497 2 831 Nagyközségkörnyék összesen : Kunszentmiklós városi jogú nagyközség és társközsége, valamint környéke mindösszesen: 41 151 14 542 66 092 23 661 10. Tiszakécske városi jogú nagyközség:

241 13 327 12 015 Nagyközségkörnyékének községei: 1. Lakitelek nk. 5 469 4 431 2. Lászlófalva ötk. 10 189 2 149 3. Nyárlörinc ötk. 6 637 2 299 Nagyközségkörnyék összesen: 22 295 8 879 Tiszakécske városi jogú nagyközség és környéke mindösszesen: 35 622 20 894 BÁCS-KISKUN MEGYE MINDÖSSZESEN: 836 218 564 199 A tanácsi közigazgatás Magyarországon véglegesen csaknem pontosan négy évtized után 1990. augusztus 14-én ért véget. Ekkor lépett hatályba a rendszerváltást követően a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény. Ez a rendszerváltás politikai elkötelezettségének megfelelően szakított a tanácsok szovjet-orosz forrásaival, és a történelmi gyökerekkel nem rendelkező keleti minta helyett részben a magyar, részben pedig a nyugat-európai hagyományokra hivatkozik, és azokra épül. Ezt dokumentálja bevezető szövege is: "Az Országgyűlés - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait." Ezzel kezdetét vette egy merőben új közigazgatási struktúra és gyakorlat kiépítése. A váltás igen nagy léptékű volt, éppen ezért évek, sőt évtizedek kellenek 241 1987-től város.